A szomorúságnak a többi negatív érzéshez képest, mint a félelem, a düh vagy az undor nincs teljesen tisztázott haszna az alkalmazkodás és a túlélés szempontjából. Az összes ilyen érzés segít a menekülésben, a harcban vagy a káros dolgok elkerülésében, de a rosszkedvhez a legutóbbi időkig nem lehetett evolúciós hasznot társítani.

A Berkeley Egyetemen egy kutatásban próbálták megfejteni a szomorúság értelmét, az eredmények alapján pedig kijelenthető, hogy mégis van haszna. A tanulmány egyik szerzőjének, Iris Maussnak például az ajánlása megállapítja: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy azoknak az embereknek, akik elfogadják a negatív érzéseiket, kevesebbek lesznek a negatív érzéseik, és ettől pszichésen sokkal egészségesebbek”.

A kutatásban az érzelmi elfogadás és a pszichés egészség közötti kapcsolatot vizsgálták több mint 1300 ember bevonásával. A legfontosabb következtetés az volt, hogy az emberek, akik nem hajlandók elfogadni a sötétebb érzéseiket vagy szigorúan ítélik meg azokat, küzdenek ellenük, pszichésen sokkal stresszesebbek. Akik viszont hagyják, hogy a maga tempójában átmenjen rajtuk a szomorúság vagy a csalódottság, kevesebb hangulatzavarról számoltak be. Vagyis az, hogy miként viszonyulunk a negatív érzelmeinkhez, jelentősen befolyásolja az általános állapotunkat.

Emellett az is kiderült, hogy a szomorúság fejleszti a memóriánkat. Az egyik vizsgálat szerint az esős, nyomasztó napokon rossz hangulatba kerülő emberek sokkal jobban fel tudták idézni azokat a tárgyakat, amelyeket egy boltban láttak. Az épp boldog emberek memóriája viszont hasonló esetben már kevésbé volt pontos.

A szomorúság segít az ítélőképességben is, ami a társadalmi együttélés esetében nem haszontalan: ennek segítségével értjük meg mások gondolatait és viselkedését. Csakhogy az ítélőképességünk sokszor átver minket, és a kutatás szerint ennek sokkal nagyobb az esélye, ha boldogok vagyunk. Az egyik kutatásban boldog és szomorú embereknek mutattak felvételeket lopással vádolt emberekről, és az volt a feladatuk, hogy kiszúrják, valóban elkövették-e a bűncselekményt. A negatív hangulatú emberek sokkal jobb arányban találták el, hogy ki az igazi tolvaj, és ki ártatlan.

A szomorúság azért is hasznos, mert motivál. Míg a boldogság abban a hitben ringat, hogy jól és biztonságban vagyunk, és ezért nem érzünk késztetést arra, hogy ezen változtassunk, addig a szomorúság arra sarkall, hogy megküzdjünk a kihívásokkal, megváltoztassuk a kellemetlen helyzetet, amelyben vagyunk - idézi az eredményeket a HVG.

Végül a szomorúság javíthat az emberi interakciókon is. Azokban a helyzetekben legalábbis, ahol óvatosabb, figyelmesebb kommunikációra van szükség, a szomorú emberek előnyben vannak. A szomorúság általában udvariasabb, választékosabb, átgondoltabb kommunikációban is megnyilvánul, ráadásul a szomorú emberek érvei is hatásosabbak, jobban meg tudnak győzni másokat, mint a boldogok, akik direktebben fogalmaznak. Az utóbbiak ráadásul sokkal inkább megbíznak az első benyomásokban, a szomorú emberek viszont óvatosabbak és körültekintőbbek. Szintén nem utolsó szempont az emberi kapcsolatokat illetően, hogy a rosszkedvűek önzetlenebbek és tisztességesebbek, mint a boldogak.

Egyre több kutató állítja, hogy jobban járunk, ha figyelembe vesszük a szomorúság ár-érték arányát is. Természetesen a szomorúság előnyei is véget érnek egy adott ponton, például ott, ahol már depresszióba fordul át a negatív hangulat. A kutatások persze csak annyit állítanak, hogy az átmeneti szomorúság hasznos lehet.