A Duna menti svábok bácskai letelepedésének 250. évfordulója alkalmából Kerényen egész napos ünnepséget szerveztek. Az eseményt megelőzően a helyi közösség és a Szent Gellért Német Egyesület kezdeményezésére rendbe tették a helyi, évtizedek óta használaton kívüli német temetőt.

Saša Todorović polgármester munkatársaival a helyszínen járt, majd a Prostor kommunális közvállalatot megbízták a temető bejáratának és a sírhelyekhez vezető gyalogutaknak a rendbehozatalával, hogy az ünnepségre hazaérkező leszármazottak leróhassák kegyeletüket őseik sírhantjainál.

A falut már a török időkben említik az adóösszeírások, később számos névváltozáson esett át a település, ahová 1765-ben svábok települtek be, akik a magyarokkal együtt szorgos munkával takaros falut hoztak létre, a múlt század negyvenes éveinek elején kétszáznál több iparos műhely működött a faluban. A több mint 5000 lélekszámú településen a második világháborút követően internálótábort hoztak létre, a kiürített házakban pedig szerb telepeseket helyeztek el, összesen 999 családot 5400 családtaggal. Ekkor teljesen megváltozott Kerény lakossági összetétele. Ma zömmel szerbek lakják, a legutóbbi népszámláláskor mindössze öten vallották magukat németnek, és a magyarok létszáma sem éri el a három tucatot.

Figyelemre méltó, hogy a település egykori polgárainak leszármazottjai és újkori lakói baráti jobbot nyújtanak egymásnak, annak jegyében, hogy a mostani nemzedékek nem felejtenek ugyan, de nem is felelősek őseik tetteiért, sem sorsáért.

A megemlékezés keretében szentmisét mutattak be a kerényi templomban, majd múltját ismertető kiállítás nyílt, amit hagyományos étkek bemutatását is magában foglaló kulturális műsor követett a helyi civil szervezetek közreműködésével, végül pedig német nyelvű bábelőadásra került sor a kerényi iskolában Helmut Schmidtnek, a Kerényi Származású Németek Németországi Egyesülete elnökének köszönhetően.

Mintegy hetvenen érkeztek Németországból az eseményre, túlnyomórészt a falu egykori lakóinak leszármazottai, akik többnapos itt tartózkodásuk alatt egyebek között koszorúznak a sváb gyűjtőtáborokban elhunytak gádori és körtési emlékművénél, ellátogatnak Apatinba, Topolyára és Kelebiára is, e két utóbbi helyre azért, mert a kerényi templom harangjait és néhány szobrát a topolyai, míg orgonáját a kelebiai templomba menekítették át. Ittlétük alatt a házigazda szerepét a Szent Gellért Német Egyesület tölti be.

F. Cirkl Zsuzsa