Szerbia lakosai egyre inkább eladósodnak, erre a következtetésre jutunk, ha megnézzük a Szerbiai Bankszövetség tavalyi statisztikáit. Ezen adatok alapján a lakosok átlagoson 1800 euróval tartoznak a bankoknak.
A Politika mai cikke szerint a lakosok 1426 milliárd dinárt kölcsönöztek a bankoktól, azaz mintegy 12 milliárd eurót. Még ennél is nagyobb a gazdaságok eladósodottsága, ők 1847 milliárd dinárral tartoznak, míg a vállalkozók 71 milliárd dinárral. Az összes kategóriát figyelembe véve a bankok felé való tartozás kb. 3350 milliárd dinár, azaz mintegy 28 milliárd euró.
A tavalyi év első felében még létező alacsony kamatok előnyei a készpénzhitelek növekedésében láthatóak. Tavaly 38,8 milliárd dinár értékben hagyták őket jóvá, ez nagyjából 330 millió eurós növekedés jelent. Éppen ebből kifolyólag a lakosok tartozása ebben a formában ma már 664 milliárd dinár, éves szinten pedig 6,2 százalékos a készpénzhitelek növekedése.
A Szerb Nemzeti Bank azon döntése sem csökkentette a készpénzhitelek nagy számát, hogy a hiteltörlesztési határidőt hat évben szabták meg, ami automatikusan alacsonyabb hitelfelvételt tesz lehetővé a fizetéshez képest.
A lakáshiteleket rendszeresen törlesztik
2022-ben a lakáshitelek is növekedést mutattak, mintegy 12,6 százalékkal, és esetükben is érvényes, hogy a tavalyi év első felében még kedvezőbbek voltak a feltételek. Jelenleg 152.000 lakáshitelt törlesztenek, ezek átlagos értéke 3,9 millió dinár, ami nagyjából 33.000 euró.
A lakáshitelek visszafizetésének késése elenyésző, kb. 0,6 százalék, ez pedig arra utaló jel, hogy a lakosok nagyon óvatosak és körültekintőek ezekkel a hitelekkel kapcsolatban, hiszen 20-30 évre veszik fel őket, írja a 021.rs.
Zoran Grubišić, a Belgrádi Pénzügyi Akadémia professzora elmondta: a helyzet egyelőre nem aggasztó, főleg ha például a horvátországi helyzettel hasonlítjuk össze, ahol az átlagos tartozás kb. 4000 euró.
„A másik dolog az, hogy a világban és a gazdaságban történő események kapcsán a tartozás rizikós vállalkozássá válik. Komolyan veszélyeztetheti a tartozó lakosok életszínvonalát. Egyaránt nő a kamat- és a devizakockázat is. Új kockázati tényezők jelentek meg, amelyek eddig nem léteztek, és nemcsak a tartozással kell számolni, hanem a növekedés ütemével is", nyilatkozta Grubišić.
2022-ben az euróban indexált lakáshiteleket 4,75 százalékos kamattal hagyták jóvá, ez 2,2 százalékos emelkedés 2021 végéhez képest és 1,9 százalékponttal magasabb, mint 2022 júniusában volt, közvetlenül azelőtt, hogy az Európai Központi Bank szigorított a meglévő monetáris kereteken.
Júniushoz képest a háromhavi Euribor novemberig 1,8 százalékra, a hathavi Euribor 2,3 százalékra emelkedett.
A hitelkártyák száma enyhén csökken, jelenleg 957.000 felhasználónak közel 1,2 millió kártyája van, tavaly az ő tartozásuk átlagosan 31.000 dinár volt.



