Az év eleje óta már több mint tíz európai országban jelentettek helyben terjedő nyugat-nílusi lázas megbetegedéseket, ami meghaladja az előző év azonos időszakában regisztrált esetek számát – közölte az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Fertőzéseket többek között Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Észak-Macedóniában, Romániában és Szerbiában is azonosítottak.

A legtöbb esetet Olaszországban regisztrálták, ahol eddig 311 fertőzöttet azonosítottak, míg Görögországban 157 esetet jegyeztek fel. A nyugat-nílusi láz összesen 99 európai régióban jelent meg, közülük 21-ben most először. Tavaly ugyanezen időszakban kilenc ország 67 régiójából jelentettek fertőzéseket.

A nyugat-nílusi láz európai terjedése elsősorban a tavasztól őszig tartó szúnyogszezonhoz kapcsolódik, a legtöbb fertőzés július és szeptember között történik. Az ECDC szerint az invazív szúnyogfajok is hozzájárulnak a terjedéshez. A szervezet ezért a szúnyogok elleni védekezés megerősítésére, határokon átnyúló együttműködésre, valamint a szúnyogpopulációk fokozott megfigyelésére szólította fel az európai országokat.

Milyen tüneteket okozhat a nyugat-nílusi láz?

A betegséget okozó nyugat-nílusi vírust először 1937-ben azonosították Uganda Nyugat-Nílus régiójában. A fertőzések többsége tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal zajlik, egyes betegeknél azonban influenzaszerű tünetek, köztük láz és remegés is jelentkezhet.

Súlyos esetekben a vírus elérheti az agyat, és életveszélyes idegrendszeri megbetegedést, köztük agyhártyagyulladást okozhat, a betegek pedig akár kómába is eshetnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg nincs emberek számára engedélyezett védőoltás a nyugat-nílusi láz ellen, és a fertőzésnek nincs specifikus gyógyszeres kezelése sem.