Április 16-án világszerte, így Magyarországon is a könyvesboltokba kerül az indiai származású brit író, Salman Rushdie Kés című regénye, amelyben a két évvel ezelőtt ellene elkövetett merényletet dolgozza fel.

Rushdie 2022. augusztus 12-én New York állam egyik kisvárosában egy, politikai okok miatt üldözött írókról szóló beszédet készült mondani, amikor egy vallási fanatikus merényletet kísérelt meg ellene. Az író csodával határos módon túlélte a tizenöt késszúrást, ám maradandó sérüléseket szenvedett, többek között elvesztette jobb szeme világát is. A könyv fülszövege szerint „A Booker-díjas szerző megkapó őszinteséggel és intimitással beszél a kórházban töltött heteiről, a mindennapokba való visszatérés nehézségeiről, a talpra állás gyötrelmeiről és a szeretet megtartó erejéről. Egyúttal képzeletben párbeszédet is folytat a merénylőjével, s rendületlenül hitet tesz amellett, hogy »a művészet emberi mivoltunk lényegét alkotja, és nem kér különleges védelmet, csak jogot a létezésre«”

Salman Rushdie 1947-ben Indiában, Bombayben (ma Mumbai), egy sikeres muszlim üzletember fiaként látta meg a napvilágot.Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyban Cambridge-ben, a King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Az egyetem elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.

Az első könyve 1975-ben Grímusz címmel jelent meg, de nemzetközi ismeretséget csak a következő, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei című regénye szerzett neki, amelyik számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban a Szégyen címet viselő, a pakisztáni politikai zűrzavart elénk táró regénye jelent meg és ez Franciaországban elnyerte a legjobb külföldi könyvek járó díjat (Prix du Meilleur Livre Étranger).

1988 nyarán jelent meg A sátáni versek című regénye, amelyik Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt óriási felháborodást váltott ki az iszlám világban. A nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban is a könyv elleni tüntetések törtek ki. 1989. február 14-én Homeini ajatollah, Irán vezetője fatvával kiközösítést hirdetett Rushdie ellen istenkáromlás miatt. Ezenkívül Homeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdie-t, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Homeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is.