Meghalt Tarr Béla filmrendező - közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében. A nemzetközi hírű magyar filmrendező 70 éves volt.

Életének 70. évében elhunyt Tarr Béla, a nemzetközileg is elismert magyar filmrendező, a modern magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alkotója. Filmjei világszerte komoly szakmai visszhangot váltottak ki, munkássága generációkra hatott a nemzetközi művészfilmben, írja az Index.

Tarr Béla művészcsaládban nőtt fel: édesapja, id. Tarr Béla díszlettervezőként dolgozott többek között a Magyar Állami Operaházban, édesanyja, Tarr Mari (született Huszt Mária; 1934–2023) pedig a Madách Színház elismert súgónője volt. A filmezéssel tizenévesen, amatőr dokumentumfilmek készítésével kezdett foglalkozni.

Fiatalon hajógyári munkásként dolgozott, amikor felfigyeltek rá a Balázs Béla Stúdió alkotói, akik „kívülről érkező” filmesként lehetőséget és nyersanyagot biztosítottak számára. Mindössze 22 éves volt, amikor elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Családi tűzfészket, amely amatőr szereplőkkel, valós helyszíneken és improvizált dialógusokkal forgott, és azonnal a magyar dokumentarista film egyik alapművévé vált.

A film sikere után felvették a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1981-ben végzett. Főiskolai évei alatt forgatta le a Szabadgyalogot, vizsgafilmként pedig Shakespeare Macbethjének tévéjáték-változatát Cserhalmi György főszereplésével. 1981 és 1990 között a Mafilm rendezője volt, és társalapítója a négy évig működő Társulás Filmstúdiónak.

Korai, dokumentarista ihletésű filmjeit – Panelkapcsolat, Őszi almanach – az 1987-es Kárhozat követte, amely fordulópontot jelentett pályáján. Ettől kezdve indult el az a sajátos, nemzetközileg is azonnal felismerhető stílus, amelyet a fekete-fehér képek, a lepusztult terek, az extrém hosszú snittek és a lassú, meditatív időkezelés jellemzett. Ebben az időszakban kezdődött hosszú távú alkotói együttműködése Krasznahorkai László íróval és Víg Mihály zeneszerzővel.

E korszak kiemelkedő filmjei közé tartozik a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák, a Szenvedély, a Szürkület, majd a Georges Simenon regényéből készült A londoni férfi, amely 2007-ben szerepelt a cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában – erre magyar játékfilm Szabó István Hanussenje óta nem kapott lehetőséget. Utolsó nagyjátékfilmje, a Torinói ló 2011-ben elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve-díját.

Tarr Béla filmjeit nagy sikerrel vetítették Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Egyesült Államokban is. A brit Guardian a világ legjobb filmrendezői között a 13. helyre sorolta, olyan alkotókat megelőzve, mint Quentin Tarantino, Robert Altman, Pedro Almodóvar vagy Steven Spielberg.

A játékfilmes pálya lezárása után installációkkal és performatív műfajokkal kísérletezett: 2017-ben Amszterdamban A világ végezetéig címmel rendezett nagyszabású interaktív kiállítást, 2019-ben pedig a Bécsi Ünnepi Heteken mutatták be „nem-filmjét”, a Hiányzó embereket. 2022-től a Freeszfe Egyesület elnökeként is aktív szerepet vállalt a magyar filmes és színházi oktatás jövőjéért folytatott küzdelmekben.

Tarr Béla halálával a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legeredetibb, legkövetkezetesebb alkotója távozott.