Helybenhagyta a Kecskeméti Törvényszék a Kecskeméti Járásbíróság október 1-jei döntését, amellyel elrendelte Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, volt kulturális és innovációs miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős korábbi államtitkára letartóztatását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kifizetett, több mint 17 milliárd forint összegű támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.

A Kecskeméti Törvényszék sajtóosztályának keddi tájékoztatása szerint a gyanúsítottakkal szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárás, közölte az MTI.

Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az NKA működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát az egyik gyanúsított – mint a kultúráért és innovációért felelős korábbi miniszter, az alap elnöke – irányításával arra használták fel, hogy a rendelkezése alá kerülő vagyont tömegesen, a jogszabályoktól és az alapító határozattól eltérően használják fel.

A 2025. július 1-jétől meghirdetett egyedi pályázati kérelmeket érdemi elbírálás nélkül teljesítették, és a kezelt vagyont a 2026-os országgyűlési választások kampányköltségeinek fedezésére, valamint a kérelmezők személyes céljaira fordították.

A gyanúsítottak és társaik a vagyon politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet működtettek, amelyben a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól. A jogszabályok értelmében „a volt miniszter és az alap alelnöke a pályázatok elbírálásában nem vehetett volna részt, a támogatásokról szóló döntéseket azonban ténylegesen nem a kollégium hozta meg, hanem a férfi gyanúsított és esetlegesen más személyek határoztak”. A döntések a formális eljárást, több esetben pedig a kérelem benyújtását is megelőzték.

Az NKA által kezelt vagyont az ideiglenes kollégium neve alatt kiállított támogatói okiratokkal 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használták fel a törvényben meghatározott céloktól eltérően, amivel a központi költségvetésnek 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak – olvasható a közleményben.

A Kecskeméti Törvényszék megállapította, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja fennáll, valamint a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás jogellenes befolyásolásának veszélye is adott, ezért a nyomozási bíró korábbi döntését helybenhagyta.

A fellebbezések kapcsán eljáró Kecskeméti Törvényszék döntése végleges.