A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt a közönség már nemcsak a szöveges tartalmak hitelességében, hanem a képek és videók valódiságában sem lehet biztos, ezért különösen felértékelődik a megbízható médiumok szerepe – írta szerdai számában a Večernji List című horvát napilap beszámolva az általa megrendezett zágrábi In Medias Press konferenciáról.

Nic Newman, a Reuters Intézet kutatója előadásában elmondta: az emberek korábban főként a szöveges tartalmakkal szemben voltak bizalmatlanok, miközben hajlamosak voltak hinni annak, amit fotókon vagy videókon láttak. A mesterséges intelligencia fejlődése miatt azonban ez a biztonságérzet is megszűnhet.

Newman szerint a fiatalabbak egyre ritkábban olvassák a hírportálokat és a híralkalmazásokat. Horvátországban is megfigyelhető az a trend, amely az Egyesült Királyságban már korábban elindult – tette hozzá.

A szakértő szerint Horvátországban különösen sokan kerülik a híreket: a felmérések szerint a lakosság 63 százaléka nyilatkozott így. Sokan ezt a magatartást azzal magyarázzák, hogy tehetetlennek érzik magukat a nagy társadalmi folyamatokkal szemben, vagy úgy érzik, a politika úgysem befolyásolja közvetlenül az életüket.

Nic Newman szerint a hírek hitelessége a demokratikus intézmények működése és a média fenntarthatósága miatt is fontos. Úgy véli, akik bíznak a hírekben, azok nagyobb valószínűséggel hajlandók fizetni is értük, ezért a média legfontosabb előnye az MI-vel szemben az eredeti, ember alkotta tartalom lehet.

A konferencián a nyomtatott sajtó jövőjéről is folyt vita. A Večernji List beszámolója szerint az utóbbi 26 évben Európában körülbelül háromezer nyomtatott sajtótermék szűnt meg vagy tért át digitális működésre, aminek következtében a napilapok értékesített példányszáma jelentősen visszaesett.

Ivan Buča, a 24sata című lap főszerkesztője szerint a nyomtatott újságnak többletet kell nyújtania a hírportához képest, hogy kelendő legyen. Úgy véli, az újság továbbra is a gerince lehet annak a médiaportfóliónak, amelyre a kiadók más termékei épülnek.

Dražen Klarić, a Večernji List főszerkesztője a nyomtatottmédia-szerkesztőségeket olyan műhelyeknek nevezte, amelyek segítenek a sajtónak fennmaradni az algoritmusok és a mesterséges intelligencia korában. Szerinte az újságíró neve és felelőssége garancia arra, hogy a tartalom a szakma szabályai szerint készült.

Dario Markas, a Večernji List főszerkesztő-helyettese pedig arról beszélt, hogy a jövőben a tudósításokban nagyobb szerepe lehet az érzelmeknek és a szubjektivitásnak. Mint mondta, korábban arra tanították az újságírókat, hogy a híradásban nem jelenhet meg vélemény vagy érzelem, ez azonban változhat, ha az ember alkotta médiumok meg akarják különböztetni magukat a mesterséges intelligencia előállította tartalomtól. (MTI)