Marko Đurić, Szerbia ügyvezető külügyminisztere kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felhívták a figyelmet a koszovói szerbek helyzetére, a háborús bűncselekményekért való felelősségre vonás kérdésére, valamint a szerb községek közössége megalakításának szükségességére.

Đurić szerint sikerült rávilágítani arra is, hogy Albin Kurti kormánya akadályozza a koszovói szerbek szavazását, mivel nem engedélyezi a szavazóhelyiségek megnyitását Koszovó területén, noha több tízezer ott élő szerb rendelkezik szavazati joggal.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Koszovó helyzetéről tárgyalt, az ENSZ koszovói missziójának (UNMIK) féléves jelentését pedig Peter Due, a misszió vezetője ismertette. Due élesen elítélte Pristina azon törekvéseit, amelyek a hágai Különleges Tanácsok hatáskörének korlátozására irányulnak, miután a bíróság összesen 81 év szabadságvesztésre ítélte az úgynevezett Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori parancsnokait.

Marko Đurić, Szerbia ügyvezető külügyminisztere az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését követően kijelentette, hogy Szerbia nem mond le a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről, és továbbra is támogatja a koszovói szerbeket. Hangsúlyozta, hogy az ülésen szó esett a szerb lakosság helyzetéről, a háborús bűncselekményekért való felelősségre vonásról, valamint a szerb községek közösségének létrehozásáról.

A pristinai képviselő felszólalására reagálva Đurić elmondta, hogy Szerbia felhívta a figyelmet a szerb áldozatok jelentőségének csökkentésére irányuló kísérletekre, valamint a koszovói konfliktus során elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos igazság eltitkolására. Hangsúlyozta, hogy Szerbia minden áldozat számára igazságot követel, nemzetiségtől függetlenül, számolt be az RTS.