Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje múltját, értékeit és képes legyen önmagát mások szemén keresztül látni - mondta a köztársasági elnök a Miskolci Egyetemen, a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétfői ünnepélyes megnyitóján. A irodalomtörténet terén végzett nagy jelentőségű kutató, oktató- és szervezőmunkáért Lotz János-emlékérmet adományoztak dr. Faragó Kornéliának, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke tanárának.

Baka András beszédében kiemelte: az önismeret a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik.

Mint mondta, a magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása. Szerinte az, hogy a nemzetről milyen kép alakul ki a világban és azt milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások vagy éppen félreértések formálták, önmaguk pontosabb megértéséhez is közelebb viszi a magyarokat.

Baka András hangsúlyozta: a magyarságkép nem csupán örökség, hanem teljesítmény, ami a kulturális és tudományos eredmények mellett azzal is alakítható, ahogy a nemzet magyarként van jelen a világban. Hozzátette, ez felelősséggel is jár, hogy amit a magyarok örökül kapnak, azt megőrizzék, megértsék, gyarapítsák és tovább adják.

A köztársasági elnök megjegyezte: ehhez nélkülözhetetlen a tudomány szabadsága és a különböző nézőpontok találkozása. Hangsúlyozta, hogy a valódi tudományos párbeszéd teret ad a vitának, hiszen - mint mondta - a kérdések és az eltérő álláspontok közelebb vihetik az embereket "a fontosabb megértéséhez".

Szerinte a kritika akkor töltheti be valódi szerepét, ha az gondolkodásra ösztönzi az embereket és segíti őket abban, hogy árnyaltabban, más perspektívában szemléljék azt, amelyet kutatnak vagy értelmeznek. Köztársasági elnökként fontosnak tartja minden olyan kezdeményezés diplomáciai eszközökkel történő támogatását, amely a nemzet közös értékeinek megőrzését és gyarapítását szolgálja - mondta.

Baka András kiemelte, a tudomány időtávja hosszabb egy emberöltőnél és minden feltárt forrás, új felismerés és megőrzött emlék hozzáad valamit ahhoz a tudáshoz, amelyet az emberek a következő nemzedékre hagynak.

Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke beszédében kiemelte: az önismeret nem csupán annak tudását jelenti, hogy kik vagyunk. Az magába foglalja a múlt, az értékek, a lehetőségek és korlátok ismerete mellett azt is, hogy "képesek vagyunk önmagunkat térben és időben elhelyezni".

Szerinte ez mások megismerése nélkül is elképzelhetetlen. Hangsúlyozta, egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása csak akkor lehet igazán szilárd, ha annak részévé válik a más közösségek által róla alkotott kép is.

Mint mondta, a kongresszushoz hasonló nemzetközi tanácskozások kínálnak lehetőséget a különböző nézőpontok egymás mellé helyezésére, összevetésére és közös értelmezésére. Hozzátette, a magyarságtudomány feladata nem egy végleges magyarságkép létrehozása, hanem hogy teret nyisson a kérdéseknek, az eltérő értelmezéseknek és a termékeny szakmai vitáknak.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem (ME) rektora többek között arról beszélt, hogy a kongresszus a tudományos eredmények összevetése mellett az új kérdések, együttműködések és kapcsolatok születésének is teret ad. A magyarságkép szerinte nem egyszerű tükörkép, hanem párbeszéd a múlttal és a jelennel a saját és más kultúrák között.

Úgy vélte, a kongresszus programjának gazdagsága is megmutatja azt, hogy a magyarságtudomány ma sokféle nézőpontot és tudományterületet kapcsol össze. Mint mondta, az ME azért alkalmas helyszíne a rendezvénynek, mert az intézmény hagyományosan a tudományterületek együttműködésére épít, egyszerre őrzi értékeit és fordul a jövő felé.

A köszöntők után Monok István, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke Lotz János-emlékérmeket adott át.

Az elismerést négyen kapták meg: Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének vezetője, Egyed Emese, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem iskolateremtő professzora, Faragó Kornélia, az Újvidéki Egyetem professzora és Andrea Seidler, a Bécsi Egyetem professzora, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke.

Az emlékérmet azoknak a nem Magyarországon élő hungarológusoknak adják, akik a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány terén nagy jelentőségű kutató, oktató- és szervezőmunkát végeznek, hozzájárulnak a fenti tudományágak fejlődéséhez és megismertetéséhez.

A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak a Miskolci Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem a házigazdája augusztus 24-29. között, fő témája Az önismeret forrásai - a magyarságkép változásai címet kapta.

Az eseményen - amelyet ötévente rendeznek meg - a résztvevők többek között plenáris előadásokat, tudományos szimpóziumokat és koncerteket látogathatnak meg az észak-magyarországi városokban.