A kisebbségi magyar és emigráns irodalom otthontalanság-tapasztalatait állítja középpontba az a nemzetközi konferencia, amelyet október 19-én rendeznek meg Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Informatóriumában. A tanácskozás előadói a határon túli magyar irodalmak elismert kutatói, akik a kisebbségi lét, az identitás, az idegenség és a transzkulturalizmus kérdéseit vizsgálják.

A konferenciát 13.30-kor Sándor Klára nyitja meg, ezt követően Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem tanára tart plenáris előadást Transzkulturális Vida-történetek címmel. Előadásában Vida Gábor prózájában vizsgálja a transzkulturalitás, a hibriditás, az idegenség és a határidentitás megjelenését, valamint azt, hogyan épül fel ezekből egy sajátos Erdély-kép.

A programban Csehy Zoltán, a pozsonyi Comenius Egyetem tanára A proletár dancingtől a buzibárig címmel a magyar irodalomban megjelenő meleg bárok, lokálok és klubok reprezentációját vizsgálja. Elemzése azt követi végig, hogyan váltak ezek a terek a rejtőzködés és normaszegés helyszíneiből fokozatosan az identitás és a közösség megélésének tereivé.

Vajdasági vonatkozása is lesz a tanácskozásnak: Novák Anikó, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense „mi száműzöttek vagyunk, a menekültek, azok Boszniából jöttek” címmel a délszláv háborúk menekültnarratíváiban megjelenő menekültidentitást és otthontalanságot vizsgálja. Előadásának kiindulópontja Ivana Bodrožić Hotel Zagorje című regénye, amelyben az országhatáron belüli kényszerű migráció és az otthon elvesztésének sajátos tapasztalata kerül előtérbe.

A délután második részében Magdalena Roguska-Németh, a Varsói Egyetem kutatója a transzkulturális irodalmat gender-szempontból vizsgálja, arra keresve választ, miért van több nő a magyar hátterű transzkulturális szerzők között. Németh Zoltán a dialektus intimitásáról beszél Száz Pál műveiben, N. Tóth Anikó pedig Pablo Urbányi regényeinek emigrációs tapasztalatait helyezi transzkulturális keretbe.

Csordás László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense online kapcsolódik be a konferenciába. A határátlépés bizonytalansága című előadásában Penckófer János Hamuther című kisregényét elemzi, különös tekintettel a kárpátaljai identitás lebontására és újraépítésére, valamint arra, hogy az áttelepülés önmagában nem oldja fel a kisebbségi létből fakadó idegenségérzetet.

A program 17 órakor könyvbemutatóval zárul. Az otthontalanság poétikája – Tanulmányok Agota Kristofról című kötetet Boka László, Deczki Sarolta és Földes Györgyi, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársai mutatják be. A tanulmánykötet a 90 évvel ezelőtt született Agota Kristof életművét vizsgálja, azt is bemutatva, miként jutott el a magyar határ menti kisvárosból induló szerző a világhírig, és hogyan illeszkedik több kultúrában, nyelvben és identitásban gyökerező életműve a magyar irodalomba.

A konferencia szervezője Bencsik Orsolya, támogatója az SZTE BTK és az SZTE Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke. A szervezők minden érdeklődőt várnak.