Különleges, zöldes fényben pompázó fehér törpét azonosítottak a csillagászok. A szokatlan árnyalatért a törpecsillag körül keringő bolygóból származó anyag a felelős.

A Földtől mintegy 326 fényévre található WD J1330+6435 lehet az első ismert zöld színű csillag. Az égitest valójában egy fehér törpe: egy Naphoz hasonló csillag életének végén visszamaradt, rendkívül sűrű maradvány. A kutatók szerint a fehér törpe kőzetanyagot szív el a körülötte keringő bolygóból, így a légkörébe nagyobb mennyiségű kalcium, lítium és nátrium kerül. Az égitest éppen ezeknek az anyagoknak köszönheti zöldes ragyogását.

A csillagok színét általában a felszíni hőmérsékletük határozza meg. A hűvösebb égitestek narancssárga, a Naphoz hasonlók fehér, míg a legforróbbak kékes fényben izzanak. A Warwicki Egyetem kutatói azonban kimutatták, hogy a fehér törpék esetében a légkör kémiai összetétele is jelentősen befolyásolhatja a kibocsátott fény színét, írja az Origo.

A WD J1330+6435 esetében például a nátrium elnyeli a narancssárga komponensek egy részét, így az égitest zöldes árnyalatot vesz fel.

A számítások szerint más színek is előfordulhatnak. A szénben gazdag fehér törpék rózsaszínes vagy lila árnyalatúak lehetnek, míg a bekebelezett aszteroidákból és üstökösökből származó anyag sárgás elszíneződést eredményezhet. A hidrogénben és héliumban dús légkörű fehér törpék pedig kékes fényben tündökölnek.

A kutatók egy másik érdekes égitestet is azonosítottak. A mindössze 48 fényévre lévő, WD J1011+2845 jelű fehér törpe a becslések szerint intenzív lazacrózsaszín féynt bocsát ki, amelyet a felszínére jutó szén okoz.

A szokatlan színek mindazonáltal ritkák. A Föld 65 fényéves környezetében található 151 fehér törpe közül mindössze öt büszkélkedhet egyedi színárnyalattal.

A modellek alapján átlagosan minden harmincadik fehér törpe színe tér el a megszokottól.

Az eredményeket a RAS Techniques and Instruments című tudományos folyóiratban publikálták.