Súlyos visszaélésekkel vádolta meg a Szerb Haladó Pártot (SNS) annak egyik korábbi aktivistája, miközben a Köztársasági Választási Bizottságban (RIK) a választói névjegyzék pontossága körül alakult ki vita.

Az október 25-i előrehozott parlamenti választások közeledtével egyre több kérdés merül fel a választások lebonyolításával és a lehetséges választások utáni együttműködésekkel kapcsolatban.

Momčilo Marjanović, az SNS 54 éves újvidéki aktivistája a BIRN oknyomozó portálnak adott interjújában azt állította, hogy a kormánypárt szavazatvásárlással, a választókra gyakorolt nyomással és pénzért alkalmazott csoportok szervezésével is foglalkozott.

Elmondása szerint olyan embereket irányított különböző politikai rendezvényekre, akiknek szükség esetén fizikai erőt kellett alkalmazniuk a tüntetőkkel vagy politikai ellenfelekkel szemben. Állítása szerint a csoportok tagjai készpénzes kifizetéseket kaptak.

Marjanović arról is beszélt, hogy a 2025. március 15-i belgrádi diáktüntetés idején a Pionír parkban kialakított táborban legalább száz, pisztolyt viselő embert látott. A parkban akkor a felsőoktatási blokádokat ellenző, magukat tanulni akaró diákoknak nevező személyek tartózkodtak.

Az aktivista szerint a pénzt Nenad Barac, az Újvidéki Távfűtőművek igazgatója biztosította számára. Barac korábban nem kívánta kommentálni a BIRN-nek az állításokat. A BBC a Szerb Haladó Párttól és a belügyminisztériumtól is állásfoglalást kért. A Marjanović által megfogalmazott vádakat egyelőre nem igazolták független vizsgálatok.

A választási előkészületek másik vitatott kérdése a választói névjegyzék pontossága. Jelena Vranješ, a Köztársasági Választási Bizottság egyik tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy számos választópolgár lakcímében házszám helyett nulla szerepel, olyan utcákban is, ahol egyébként léteznek házszámok.

A Szabad Európa Rádió korábbi beszámolója szerint több mint félmillió választópolgár szerepel pontos házszám nélkül a nyilvántartásban. A legtöbb ilyen bejegyzést Prijepolje, Preševo és Bujanovac községekben tartják számon.

Vladimir Erceg, a CRTA választásmegfigyelő szervezet munkatársa szerint a probléma abból ered, hogy a belügyminisztérium lakcímnyilvántartása és a Köztársasági Földmérési Intézet címjegyzéke nincs teljesen összehangolva. Ha egy utcának új nevet vagy házszámokat adnak, a változás nem kerül át automatikusan valamennyi nyilvántartásba. A házszám nélküli címeket a választói névjegyzékben nullával jelölik.

Erceg szerint az eltérő adatok visszaélésekre is lehetőséget teremthetnek. A választási bizottság adatai alapján az október 25-i választásokon 6.450.523 állampolgár jogosult szavazni. A választói névjegyzék felülvizsgálatát korábban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) is javasolta. A kormány állítása szerint az ajánlások jelentős részét a 2026 májusában elfogadott törvénymódosításokkal már teljesítették.

Közben a pártok a választások utáni együttműködés lehetőségeiről is nyilatkoznak. Dušan Bajatović, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) vezető tisztségviselője kizárta a koalíciót az Egyetemista listával, ugyanakkor jelezte, hogy pártja a jövőben nem tekinti automatikusnak az SNS-szel való együttműködést sem.

Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt elnöke viszont kész lenne együttműködni az Egyetemista listával. Zdravko Ponoš, az Európai Szerbia ellenzéki lista politikusa szintén elképzelhetőnek nevezte egy kisebbségi kormány támogatását, de ennek feltételéül Szerbia európai integrációjának folytatását és felgyorsítását szabta.

Az Egyetemista lista részéről Ilija Srdanović korábban úgy nyilatkozott, hogy az európai uniós tagságról demokratikus körülmények között megtartott népszavazáson kellene dönteni.

Az október 25-i parlamenti választások előtt így nemcsak a politikai programok és a lehetséges koalíciók, hanem a választási eljárás átláthatósága is a közéleti vita középpontjába került.