A szerb parlament új összetételének megalakulásával ismét előtérbe került a képviselők vagyonnyilatkozatának kérdése. A 250 tagú törvényhozás képviselőinek be kell számolniuk vagyonukról és jövedelmükről a Korrupcióellenes Ügynökségnek. A hatóság azonban jóval több információhoz fér hozzá, mint amennyit az állampolgárok megismerhetnek – közölte a NIN portál.
A november 17-én mandátumot szerzett képviselőknek december 17-ig kell benyújtaniuk vagyonnyilatkozatukat. A kötelezettség párthovatartozástól függetlenül mindenkire vonatkozik. Kivételt jelentenek azok, akiket ugyanarra a tisztségre választottak újra, és korábbi nyilatkozatukhoz képest nem történt változás a vagyoni helyzetükben. Nekik elegendő erről értesíteniük az ügynökséget.
A vagyonnyilatkozat jóval többet jelent az ingatlanok és gépjárművek felsorolásánál. A képviselőknek be kell jelenteniük valamennyi jövedelmüket, beleértve a másodállásból, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységből származó bevételeket is. Emellett számot kell adniuk bankszámláikról, megtakarításaikról, tartozásaikról, követeléseikről, értékpapírjaikról és vállalkozásokban meglévő részesedéseikről.
A bejelentési kötelezettség az 5000 eurót meghaladó értékű készpénzre, értéktárgyakra és egyéb ingóságokra is kiterjed. A kriptovalutákat értéküktől függetlenül fel kell tüntetni. Nemcsak a Szerbiában, hanem a külföldön található vagyont is be kell jelenteni, ahogyan a közös háztartásban élő házastárs, élettárs és kiskorú gyermekek vagyonát és jövedelmét is.
Mit tudhatnak meg a választópolgárok?
Bár a Korrupcióellenes Ügynökség részletes adatokat kap a tisztségviselők anyagi helyzetéről, ezeknek csak egy része kerül nyilvánosságra. A nyilvános nyilvántartásból megismerhető a képviselők közpénzből származó jövedelme, ingatlantulajdona, gépjárművei és bizonyos üzleti érdekeltségei.
Az ingatlanok pontos címe és a járművek rendszáma azonban nem szerepel a közzétett adatok között. A bankszámláknál még jelentősebb a különbség: a nyilvánosság megtudhatja, hogy egy képviselő rendelkezik-e bankbetéttel, de annak összegét, a számlaszámot és a számlavezető bank nevét már nem.
A tartozások, követelések és a családtagok vagyonának részletei sem hozzáférhetők. Ez azt jelenti, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat önmagában nem ad teljes képet egy politikus anyagi helyzetéről. Az állampolgárok bizonyos vagyonelemeket megismerhetnek, de például azt már nem feltétlenül tudják megállapítani, hogy a képviselő mekkora pénzügyi tartalékkal vagy adóssággal rendelkezik.
A részletes adatok ellenőrzése a Korrupcióellenes Ügynökség feladata. A hatóság azt is vizsgálhatja, hogy a bejelentett vagyon megfelel-e a tényleges helyzetnek, illetve hogy a vagyongyarapodás összhangban áll-e a tisztségviselő igazolt jövedelmével. Gyanú esetén rendkívüli ellenőrzést is indíthat, és szükség esetén a tisztségviselőhöz köthető más személyektől is kérhet adatokat.
Súlyos következménye lehet a vagyon eltitkolásának
Az ügynökség éves ellenőrzési terv alapján vizsgálja a vagyonnyilatkozatokat, figyelembe véve többek között a tisztségviselő beosztását, jövedelmét és az általa képviselt intézmény költségvetési forrásait. Ha a hatóság eltérést talál a bejelentett jövedelem és a vagyongyarapodás között, az érintettnek 15 napon belül magyarázatot kell adnia.
A vagyonnyilatkozat elmulasztása, illetve a hiányos vagy pontatlan adatszolgáltatás 100–150 ezer dináros pénzbírságot vonhat maga után. Ennél jóval súlyosabb következményekkel járhat a vagyon szándékos eltitkolása: ha valaki vagyoni helyzetének leplezése érdekében nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, vagy hamis adatokat közöl, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A képviselők kötelezettsége ráadásul nem ér véget az első vagyonnyilatkozat benyújtásával. A jelentősebb vagyoni és jövedelmi változásokat a mandátum ideje alatt is jelenteniük kell, bizonyos esetekben pedig a tisztség megszűnését követően is fennmarad az adatszolgáltatási kötelezettség.
A szabályozás célja tehát nem pusztán a politikusok vagyonának nyilvántartása, hanem az esetleges indokolatlan vagyongyarapodás kiszűrése is. A rendszer hatékonysága ugyanakkor nemcsak azon múlik, hogy a képviselők milyen adatokat szolgáltatnak, hanem azon is, hogy az illetékes hatóság mennyire következetesen ellenőrzi azokat, és fellép-e a feltárt szabálytalanságokkal szemben.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

