Lehetséges, hogy 11 milliárd forintnyi, magyar közpénzből finanszírozott kedvezményes hitel kiosztását zsírozták le a Délvidéken, írja az alfahir.hu, Jobbik-közeli hírportál.

“Az elmúlt 25 évben példátlan volumenű fejlesztési terv megszületését jelentette be hétfőn Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A koncepción két évig dolgozott számos neves délvidéki értelmiségi, szakértő és politikus. Pásztor a magyar vállalkozások megerősítését és piachoz juttatását ígérte, hozzátéve, hogy ezzel új munkahelyeket is tudnak teremteni”, írja a portál, majd hozzáteszi: “Az Alfahír birtokába jutott a ‘Vajdasági magyar közösségek terület és gazdaságfejlesztési stratégiája’ címet viselő dokumentum, annak költségvetése - és egy rendkívül érdekes táblázat is, amelyből talán kiderül, milyen helyi cégek lehetnek a hamarosan meginduló támogatási és hitelezési program kedvezményezettjei”.

A cikkíró szerint a történet valószínűleg akkor kezdődött, amikor 2012 augusztusában Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter bejelentette a Wekerle-terv útjára indítását. Ennek deklarált célja egy egységes kárpát-medencei munkaerőpiac és gazdasági együttműködési rendszer megteremtése. Fő stratégiai célkitűzésként "a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítését" jelölték meg, de fontos része a koncepciónak a határon túli magyar cégek és gazdasági szereplők támogatása is.

“2014 folyamán a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Intézet javaslatára minden egyes elszakított régióra külön gazdaságélénkítő tervet dolgoztak ki. Felvidéken Baross Gábor, Kárpátalján Egán Ede, Erdélyben Mikó Imre nevét viseli a koncepció”. A vajdasági verzió – a portál szerint – szintén Wekerle Sándor nevét kapta. “Lehet, hogy azért, hogy összezavarják a határon túli források útját követni vágyó egyszeri újságírót, de az is lehet, hogy csak azért, hogy az egykori derék kormányfő nevét viselje egy olyan kezdeményezés is, ami tényleg működni fog.”

A cikkíró emlékeztet Pásztor István akkori nyilatkozatára is, miszerint: "Arra készülünk, hogy a stratégia megvalósításának érdekében önálló eszközrendszert hozunk létre. Ez egy anyaországi állami pénzekből létrehozott, jelentős forrásokkal rendelkező alap lenne, amely lehetőséget adna arra, hogy az elképzelések megvalósulhassanak. Nem ajándékpénzek formájában, hanem nagyon kedvező hitelkonstrukciók kereteiben."

Az alfahir.hu birtokába került dokumentum szerint a finanszírozást egyértelműen magyarországi költségvetési források biztosítják majd. A cikk kitér arra, hogy a projektum lényege az lenne, hogy a szerbiai rendszerváltás folyamán a privatizációs “mutyikból” kihagyott, és nemzetiségi, illetve regionális alapon is diszkriminált magyar tulajdonú vállalkozásokat versenyhelyzetbe hozzák. Ezen felül magyar állami forrásokból vissza nem térítendő támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel is segítenék a legkülönbözőbb ágazatokban működő vállalkozásokat. Az egész program koordinálását a Vajdasági Magyar Közösségfejlesztési Központ végezné. Itt születnének a döntések, és ez a szervezet is felügyelné a végrehajtásukat, állítják, hozzátéve, a koncepció előirányozza azt is, hogy "a jövőben tervezett minden hitel és pályázati konstrukcióban, amely a vajdasági magyarság gazdasági fejlesztésére irányul, feltételként kell megszabni a magyar anyanyelvű munkaerő alkalmazását".

Az alfahir.hu a továbbiakban a birtokába került táblázatra hivatkozva azt állítja, hogy megvan már az is, hogy konkrét cégek mekkora összegeket kapnak. Összesen 37,8 millió euró (11,3 milliárd forint) - feltehetően kedvezményes - hitelről van szó. “A listán több, a VMSZ-hez közvetlenül köthető személyre, illetve vállalkozásra bukkanhatunk”, állítja a portál.

“4,5 millió eurós összeg szerepel a hőszigetelő anyagokat gyártő és forgalmazó multi, a Masterplast szerbiai leányvállalata is. A cég dél-európai regionális igazgatója nem más, mint Bunford Tivadar (az ő neve is szerepel a táblázatban), aki emellett áldozatos közéleti munkát is kifejt a délvidéki magyarság szolgálatában. A VMSZ elnökségének tagja, a párt szabadkai elnöke, és a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány vezetője. 3 millió euró áll fia Bunford Olivér mezőgazdasági vállalkozó, a Vajdasági Vágta főszervezőjének neve mellett is.

Ugyanekkora összeget találunk a hűtő és fűtő berendezések forgalmazásával foglalkozó szabadkai Cim Gas Kft mellett is. A cég igazgatója Kern Csaba, akinek testvére, Kern Imre a VMSZ elnökségi tagja, a Vajdasági Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese - és nem mellesleg tavaly május, a VMSZ kormányba való belépése óta a Építésügyi, Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztérium államtitkára.

Az Excel dokumentumból nem derül ki, hogy ezeket a pénzeket már lényegében ‘odaítélték’ a benne szereplő vállalkozásoknak, vagy ezek csak előre megfogalmazott igények. Az azonban mindenképpen furcsa, és messze nem az átlátható, szakmai döntések irányába mutató gyakorlat, hogy egy még létre sem jött intézményrendszer, egyelőre még le sem hívott közpénzeiből finanszírozott hitelezési programjáról máris ilyen ‘segédanyagok’ készülnek”, jegyzi meg az alfahir.hu.

A portál helyi forrásokból szerzett értesülésekre hivatkozva azt állítja, hogy a terület- és gazdaságfejlesztési stratégia egyik szerzője, Újhelyi Ákos VMSZ-es tartományi parlamenti képviselő, aki az elmúlt hétvége folyamán magyarországi szakemberek – a portál feltételezése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai – társaságában meglátogatott több, a táblázatban szereplő céget. Erre abból következtetnek, hogy “Pásztor István VMSZ-elnök és Orbán Viktor kormányfő két héttel ezelőtti találkozója után bejelentették: a NEFMI ‘szakmai csapata’ Szabadkán fogja ‘alaposan áttekinteni’ a gazdasági és térségfejlesztési programot”.

A VMSZ “belső ügyeire rálátó forrásra” hivatkozva a portál szerint többen úgy tudják: a magyar miniszterelnökkel való találkozásakor Pásztor István táskájában nemcsak a fejlesztési stratégia, de ez a táblázat is ott lapult.

“A fejlesztési tervben az áll: ‘A vajdasági magyarság e stratégiai terv elkészültével és a tervezett aktivitások beindításával olyan lehetőséget kap, amelyre az elmúlt 100 évben nem volt példa.’

Ez vitathatatlan tény. Tényleg remek dolog, hogy ennyi kiváló szakember tudását és tapasztalatait ötvöző hosszú távú stratégia született. Nagy szükség van rá. De kérdés, hogy a történelmi esélyből részesülhet-e az a 250 ezer ember, akik az ilyen listákra sosem kerülnek fel?”, teszi fel a kérdést a cikk végén az alfahir.hu.