Szerzett jogokat sértene a szerbiai médiafejlesztési stratégia új tervezete, mivel jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás terén, véli a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Szakbizottsága. A stratégia jelenlegi változatát elutasították és azt javasolták, hogy a tavalyi év folyamán kidolgozott változatot fogadják el és alkalmazzák.

A tavalyi év folyamán egy munkacsoport, amelyben a nemzeti tanácsoknak is volt egy képviselője, már kidolgozott egy tervezetet. A dokumentumot azonban visszavonták, a munkacsoportot pedig feloszlatták. Egy teljesen új csapat készített el egy újabb változatot, amely súlyosan korlátozná a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás terén, hangzott el a tájékoztatási bizottság ülésén.

A médiafejlesztési stratégia tervezetének szövege a jelenlegi helyzetet taglalva ismerteti, hogy a nemzeti tanácsoknak véleményezési joga van a közmédia kisebbségi műsorai főszerkesztőinek megválasztásakor. A tájékoztatási eszközök pénzelésére kiírt önkormányzati, tartományi, köztársasági pályázatok elbírálása során is ki kell kérni a nemzeti tanácsok véleményét. A stratégiatervezet megalkotói szerint ez azt a „látens veszélyt” hordozza magában, hogy a kisebbségi tájékoztatás csak a nemzeti tanácsok munkájával foglalkozik majd. Úgy vélik továbbá, hogy a nemzeti tanácsok is politikai szereplőkből állnak, s ez veszélyezteti a kisebbségi média pluralizmusát.

A dokumentum kidolgozói javaslatokat tesznek, hogy hogyan lehetne biztosítani a nemzeti tanácsok által alapított kisebbségi tájékoztatási eszközök független szerkesztéspolitikáját. Fontosnak tartanák, hogy a szerkesztőségek beleegyezése nélkül ne lehessen főszerkesztőket leváltani és kinevezni. Törvényt kellene módosítani, hogy az igazgatási szervekben (egykori igazgatóbizottságokban) ugyanannyi tagja legyen a szerkesztőségeknek, a civil szférának és a nemzeti tanácsoknak. Különböző mechanizmusok létrehozását szorgalmazzák, hogy a szerkesztéspolitikát ne lehessen befolyásolni.

A stratégiatervezet fontosnak tartaná az átlátható és diszkriminációmentes pénzelést, a pontos kritériumok megfogalmazását a pályázati pénzek elosztása során.

Megvonnák a nemzeti tanácsok azon jogát, hogy véleményezzék a pályázati pénzek szétosztását. Ehelyett a pályázatok előtt megfogalmazhatnának a nemzeti tanácsok egy prioritási listát, hogy milyen programokat támogassanak a döntéshozók a pályázatok értékelésekor, ám ez nem lenne kötelező érvényű.

Szorgalmazza továbbá a stratégiatervezet a közmédia műsorszínvonalának a növelését, az interkulturalizmus népszerűsítését, a civil szféra tájékoztatási eszközeinek a fejlesztését.

Javasolják azt is, hogy zárják ki a nemzeti tanácsokat a közmédia kisebbségi műsorai főszerkesztőinek a megválasztási folyamatából.

A stratégia végül javaslatokat tesz a fiatal újságírók szakmai továbbképzésére is.

A szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetére március 1-jéig kell beadni a módosítási javaslatokat. A Magyar Nemzeti Tanács azt javasolja, hogy az előző tervezetben megfogalmazott elvek szerint írják át a dokumentumot.