Vajdaság
Kárpótlás: Az elüldözött németek utódai még alig kaptak vissza valamit
Betűméret:             

Hamarosan elkezdődhet Szerbiában a pénzbeli restitúció, az új kormány egyik első döntése a vagyon-visszaszármaztatás pénzbeli része együtthatójának meghatározása lesz, ami lehetővé teszi a kifizetés régóta várt elkezdését, közölte két hete a szerbiai sajtó. Értesülések szerint ez az arány 14 és 15 százalék között lesz, ami azt jelenti, hogy az elkobzott vagyon tulajdonosai vagy örököseik a vagyon becsült értékének 14 vagy 15 százalékát kapják meg. Az összeg tizedét előlegként fizetik ki, a fennmaradó részt pedig 12 éves részletben kötvényeken keresztül, amelyekért az állam kezeskedik. Ha minden a terv szerint alakul, a kifizetésnek legkésőbb a következő év elején el kell kezdődnie, a törvényes határidő már lejárt, ezért több halasztás nem lehetséges, ellenkező esetben az emberek perre vihetnék a dolgot.

A szabadkai székhelyű Német Népi Szövetség pontosan számon tartja a restitúció 2006-os megindítása óta, hogy a vajdasági németektől mennyi vagyont vettek el, s mennyit adtak abból vissza.

- Hogyan értékeli a vagyon-visszaszármaztatás eddigi menetét és mi a véleménye a tervezett pénzbeli kárpótlásról? – kérdezzük Rudolf Weisset, a Német Népi Szövetség elnökét.

- 2006-tól eltelt 14 év, s tudjuk, hogy 1157 kérvényt adtak be az innen elüldözött németek utódai. Az összesen beadott 75 ezer kérvényből hivatalos adatok szerint 68 ezer esetben született döntés, tehát még 7 ezer kérvény vár elbírálásra. Az 1157 beadott német kérvényből eddig 142 esetben hoztak pozitív döntést, azaz a beadott kérvényeknek a 15 százalékát bírálták el kedvezően. A kérvényezők közül 564 osztrák, 593 német állampolgár. Nagyon érdekes, hogy az 564 osztrák állampolgár közül 75 esetében született pozitív döntés eddig. Az innen elüldözött 593 Duna menti sváb utóda, akik most német állampolgárok, esetükben 67 pozitív döntés született. Tudjuk, hogy a mai Vajdaság területén több mint félmillió német élt, s az elüldözött, illetve a haláltáborokban legyilkolt németektől elvettek majdnem 400 ezer hektár földet Bácska, Bánság és a Szerémség területén. Amit eddig visszaadtak, az 858 hektár. Ez körülbelül 0,2 százaléka annak, amit elvettek, tehát még mindig nem adtak vissza 99,8 százalékot. Természetesen, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség is tudja, hogy ez drasztikusan kevés, ezért nem hivatalos információk szerint ez a 858 hektár meg fog növekedni öt-hat ezer hektárra, de az is csak az összes elkobzott, elrabolt német vagyon 1,5 százaléka lesz. A földek, szántók 98.5 százaléka még akkor sem kerül vissza az örökösökhöz. Az adatok tényleg lesújtóak, de amilyen a fa, olyan a gyümölcse is, amilyen a törvény, olyan az alkalmazása is.

- Mi a baj a törvénnyel?

- A törvény kimondja, ott ahol nem lehet megvalósítani a természetben történő kárpótlást, ott értékpapírokkal fizetnek. A gond csak az, hogy kb. 14 milliárd euró a még vissza nem származtatott vagyon összértéke, s 2 milliárd eurót irányoznak elő az értékpapírok fedezetéül 2 százalékos évi kamattal. Az értékpapírok ellenértékét 12 év alatt fizetnék ki. Igaz, a 75 év felettiek esetében ez az időhossz 5 év lesz. A többiek azonban még 12 évet várjanak?! Persze tisztában vagyunk azzal, hogy minden törvényt meg lehet változtatni, sőt, új törvényeket is lehet hozni. Mi ezt gyakran mondjuk a német származású tagjainknak és a magyar barátainknak, hogy soha nem szabad lemondani az elvett vagyonról, mert a helyzet változhat! Az a vagyon őseink évszázados munkájának eredménye volt, s arról senki sem mondhat le, mert az az elődeink elárulása lenne! Nem szabad aláírni ilyen nyilatkozatot! A rablás rablás marad 75 és 80 év után is. Amit elraboltak, elkoboztak, azt illik visszaadni!

- Kicsi a kárpótlásra szánt összeg. Ha az örökösök nem kapják vissza a vagyont, akkor Ön szerint lesznek olyanok, akik perelni fognak?

- Biztosan lesznek olyanok, akik perelni fognak, mert ha ez így marad, akkor a károsultak átlagosan a levett vagyon 15 százalékát kapnák vissza. Erre nem lehet azt mondani, hogy igazságos kárpótlás. Minden civilizált állam tudja azt és tartja magát ahhoz, hogy alapvető emberi jog a magántulajdonhoz való jog. Tudjuk persze, hogy milyen a gazdasági helyzet. Akkor húzzuk szét azt az időintervallumot, amíg a kifizetés megtörténik! Biztosítsunk elég időt!

- Miért nem lehetséges a természetbeni kárpótlás? Nincsen elegendő szabad föld?

- Rengeteg hektár szabad föld van Vajdaság szerte, de láthatjuk, hogy kik vásárolják most ezeket a területeket. Valószínűleg ott van a dolog titka, hogy miért nem lehet a földeket természetben visszaadni, mert ez egy nagyon jó üzlet. Azt mondják, bizonyos községekben nincs már szabad föld. Ha ez valóban így van, akkor a visszaszármaztatott földmennyiséget adják vissza egy másik község területén. Ha például Óbecsén nincsen szabad parcella, akkor adják vissza mondjuk Zentán, vagy fordítva.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

2008 óta rendezik meg Sándoregyházán az Anyanyelv Nemzetközi Napját. Tizenhat éve mutatják be évről évre a különböző nemzetiségek, hogy milyen gazdagok azok a közösségek, ahol több nemzetiség él együtt. Ilyen sokszínű település az esemény helyszínéül szolgáló Sándoregyháza is, amely a 2022-es népszámlálás...
2024. FEBRUÁR 21.
[ 22:34 ]
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központjának kertész- és mezőgazdasági mérnök szakán az idén 16 diák végzett. A Pro Scientia Naturae Alapítvány Oktatási Központjában megrendezett ünnepségen a végzős hallgatókat a magyarországi egyetem, a Magyar Nemzeti Tanács, a VMSZ és a zentai...
2024. FEBRUÁR 21.
[ 18:04 ]
Az újvidéki oroszok már napok óta búcsúznak az elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőtől, a Putyin-diktatúra foglyától. A börtönben meghalt Navalnijnak ideiglenes emlékművet állítottak a Szerb Nemzeti Színház közelében. Virágokat, gyertyákat és üzeneteket hagytak az orosz ellenzéki vezető emlékére. Az...
2024. FEBRUÁR 21.
[ 13:54 ]
Beolvasás folyamatban