Botrányba fulladt a Tanyaszínház idei turnéja. Néhány nappal a bemutató után Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a turné leállítását kérte a darab obszcén jellegére hivatkozva. Pásztor István VMSZ elnök támogatta Hajnal Jenő erről szóló nyilvános levelét. A társulat ezután felfüggesztette a tájolást, a tervezett előadásokat viszont lejátszották a színház kavillói székhelyén. Az ügy hatalmas port kavart. Volt, aki cenzúrát, fasizmust kiáltott, petíciót indítottak Hajnal Jenő lemondatását követelve. A Magyar Nemzeti Tanács csütörtöki ülésén vitatta meg a történteket.

A Magyar Nemzeti Tanács elnöke a napirendi pont kapcsán szóbeli beszámolót tartott a Tanyaszínház 2021. évi tájolási körútjával kapcsolatban. Hajnal Jenő elmondta, hogy a Tanyaszínház idei előadása kapcsán, az első négy előadáson jelen lévő nézők számottevő csoportjának tiltakozása miatt július 27-én az MNT elnökeként sajtóközleményt tett közzé, s arra kérte a szervezőket, hogy mondják le a további vendégszerepléseket, mivel: “a legutóbbi előadás Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba, hiszen a társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami oly fontos, értékes számunkra” - idézte saját levelét az MNT elnöke, majd még hozzátette, hogy a kérést azzal indokolta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, amely nemzeti jelentőségűvé minősítette a Tanyaszínházat, és ennek az előadásnak a tájolását a szórványban külön is támogatta, elfogadhatatlannak tartja, hogy a társulat idei körútja folytatódjon. Annak reményében, hogy közös erővel újragondolhatjuk az egyik legegyénibb és legsajátosabb, minden korosztálynak üzenni akaró színházunk működését és repertoárját, ebben a pillanatban legszerencsésebb megoldásnak a Tanyaszínház idei körútjának lemondását tartjuk, volt olvasható az indoklásban.

Hajnal Jenő emlékeztetett, hogy a Tanyaszínház lemondta a turnét, az előadásokat viszont Kavillón lejátszották. Ezzel párhuzamosan papíralapú és online aláírásgyűjtés kezdődött, hogy az MNT minél előbb tűzze napirendre az MNT elnöke diktátumának kérdését és határolódjon el tőle, illetve mondja ki, hogy a színházi emberek továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat.

A szeptember 6-án, az MNT hivatalában átadott petíciót 1293 ember írta alá Szerbiából, a környező államokból és más európai országokból. Számos kiemelkedő alkotó is támogatta az ügyet. Az ülés napirendjén mégsem szerepelt ez a dokumentum. Hajnal Jenő ezt a következőkkel indokolta: a testület és a nyilvánosság elé nem tárhat olyan dokumentumot, amelynek olykor ismétlődő aláírói között olyan személyek neve is szerepel, akik tanúsítani tudják, hogy nem támogatták ezt a kezdeményezést, s nevük nem akaratukból került a listára.

- Ezt személy szerint leginkább talán én tudom igazolni, hiszen a 806-os sorszám alatt az én nevem szerepel volt munkahelyem címével és augusztus 26-i bejegyzéssel - mondta Hajnal Jenő, aki szerint nem elhanyagolhatóak az adatvédelmi aggályok sem, amelyek a személyes adatok nyilvános közlésére vonatkoznak.

Az MNT elnöke azt mondta, közleménye hatására nagyon sokan, ki-ki a maga módján, de végre kimondták az évek óta lappangó kimondatlan véleményeket, nézeteket, aminek köszönhetően a végkifejlet a megosztottság helyett az illetékes színházi szakemberek általa is kezdeményezett párbeszédéhez vezetett.

A vitában elsőként Novák Anikó (Magyar Mozgalom) szólalt fel. Számára még most is felfoghatatlan Hajnal Jenő tette, amivel kiskorúsította az MNT-t is és a színházi közönséget is. A vádak alaptalanok voltak, mert elenyésző számban volt trágárság a darabban. Vásári komédiákban egyébként alkalmazhatóak ilyen nyelvi fordulatok. Novák Anikó ma sem tudja, mi hozta ki a sodrából a politikai rendszert, talán az, hogy a darab nem rózsaszínben festi le a világot, vagy a hatalom emberei magukra ismerhettek a görbe tükörben.

Verebes Krnács Erika (Magyar Összefogás, VMSZ) szerint a probléma ott lehet, hogy a Tanyaszínház megfeledkezett eredeti küldetéséről., hogy miért jött létre, kikhez szól elsősorban. Színházi életünk sokszínű, nyugodtan válogathatunk kőszínházaink repertoárjában. Mindegyiknek van saját arculata és műsorpolitikája. Tanya és színház, amint a neve is mondja, nem a városi közönség igényeit kell szolgálnia. Nem önmegvalósítaniuk kell magukat az alkotóknak. A Tanyaszínház nem kőszínház és nem művészszínház. Nem a kioktatás és a lázítás a helye. Az előadás mindenki ünnepe kell, hogy legyen korhatár nélkül, fogalmazott Verebes Krnács Erika.

Kucsera Géza (Magyar Mozgalom) jogi aggályainak adott hangot, hogy milyen jogszabály alapján hozott az elnök egy olyan döntést, hogy az MNT nevében egy levelet tesz közzé az előadásról.

Mengyán Pletikoszity Ildikó (Magyar Mozgalom) szerint a politikum nem gondolta, hogy ennek az ügynek milyen nagy visszhangja lesz. Azok az autoriter rendszerek, amiben mi is élünk, be szokták mérni előre, hogy egy-egy döntés milyen ellenreakciót szül. Amikor viszont fokozatosan változik valami, akkor hozzászokunk ahhoz. Így van ez a kézi vezérléssel is, mondta. Közösségünk nem reagál a korrupcióra, az árokásásra, a Tanyaszínház ügyére mégis erősen reagált. A képviselő szerint a nézők megértették a darab üzenetét és döbbenten nézték, hogy betiltották.

Kálló Béla (Magyar Összefogás, VMSZ) színművész szerint a darab alkotói nagyon helyes dolgot csináltak az idén, a kérdés csak az, hogy jó helyen tették-e? Az az alkotói közeg, ahová az alkotók kerültek, a Tanyaszínház, megfelelő hely-e ahhoz, hogy ezt a művészi szabadságot meg tudják élni, kellőképpen ki tudják fejezni? Mint Kálló fogalmazott, ebben nem teljesen biztos. A probléma szerinte nem az idén kezdődött, az évek óta fenn áll. Azt a művészi vonalat, amit az Újvidéki Színház vagy a Kosztolányi Színház képvisel egyszer csak bevitték a Tanyaszínházba. A Tanyaszínházra ugyanakkor a népszínházas modell lenne a jellemző. Az, hogy kisajátítunk egy társulatot, s megpróbálunk egy egyéni irányvonallal jelen lenni a vajdasági közegben, miközben a Tanyaszínház mindenkié kellene, hogy legyen, az egy erős túlzás. Kálló szerint az alkotók nagyon jó dolgot csináltak, csak más színházak ajtaján kellett volna kopogtatni vele.

Paskó Csaba (Magyar Összefogás, VMSZ) nem papként, hanem mint mondta, művészemberként szólt hozzá a vitához. Szerinte az MNT elnöke most kimondta azt, amit már mások több éve megfogalmaztak magukban, s ez a vélemény nemcsak az idei produkcióra volt értendő. Paskó szerint a szervezők sem látják már szívesen vendégül a Tanyaszínházat nemcsak a bemutatott darabok miatt, hanem a társulati tagok elég szabados viselkedése miatt sem.

Losoncz Dávid (Magyar Összefogás, VMSZ) elmondta, hogy a Tanyaszínház civil szervezetként működik, elnöke van, s a korábbi elnököt a szervezet tagjai váltották le. Az idei turné megszervezését már az új elnök kezdte meg. Az MNT szerződést kötött a Tanyaszínházzal, hogy mit fognak ebben a közösségben közösen csinálni. A harmadik fél pedig a közösség vagy a közönség. A gondot pedig az okozta, hogy a Tanyaszínház nem hallotta meg a közösség egy részének a véleményét. A Tanyaszínházat senki sem akarja ellehetetleníteni, éppen ellenkezőleg! Példaként Losoncz felhozta, hogy ügyvédként ő képviselte a színházat az állam ellen, a pernek a tárgya a kavillói telek tulajdonjoga volt.

Szlákó József (Magyar Összefogás, VMSZ) szerint a Tanyaszínház hibázott, korrigálni kell és folytatni a munkát tovább. Az MNT elnökének jogában volt szóvá tenni a problémát, amit a közösség el is vár tőle.

Ternovácz István (Magyar Összefogás, VMSZ) elmondta, megörült, amikor ez az ügy kirobbant, hogy végre az asztalra kerülnek olyan kérdések, amiket réges-régen fel kellett volna tenni. Véleménye szerint ezt most ürügyként használják fel az ellenzéki képviselők, azt a magyar nemzetpolitikát próbálják lejáratni, ami működik, s az egész világ magyarságát összetartja.

A vita után az elnöki beszámolót a Tanyaszínház ügyéről három ellenszavazat mellett 28 igennel fogadták el az MNT csütörtöki ülésén.