Áder: a hercegprímás mindig szót emelt az igazságért

Mindszenty József mindig szót emelt az igazságért és a szabadságért - emelte ki a köztársasági elnök a néhai hercegprímás életéről a Terror Háza Múzeumban tartott pénteki nemzetközi konferencián.
Áder János azt mondta, Mindszenty József minden tőle telhetőt megtett embertársaiért, az elesettekért és a kitaszítottakért, kompromisszumok nélkül vette vállára a haza becsületével járó felelősség minden terhét. A hercegprímás emberi példája, szellemi-erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy történelmi emlékezetünkben való méltó elhelyezését a nemzet legkomolyabb erkölcsi ügyei között tartsuk számon - hangoztatta az államfő.
Áder János rámutatott: a jó példák csak akkor találhatnak követőkre, ha "ismertté, felmutathatóvá, elfogadhatóvá és vonzóvá" teszik őket, csak az ilyen példákon keresztül érthető meg, hogy "ha mindenki hallgat, valakinek akkor is szólnia kell".
Azt mondta, Mindszenty neve, munkássága máig sem kapta meg a méltó helyet a közéletben és a közgondolkodásban, nem kapta meg a teljesítményének kijáró figyelmet.
Mindszenty igaz ember volt, méghozzá a szó legigazabb értelmében - hangsúlyozta az államfő. Hozzátette, hogy szabad ember is volt, a legszabadabb azok közül, akik "a sokféle rabságot hozó XX. században" lelki vagy politikai vezetők voltak. Egy volt a kevesek közül, akik nem a hatalom kényszerének engedelmeskedve, hanem szabad akaratukból cselekedtek - értékelte.
Emlékeztetett, a hercegprímás az emberpróbáló időkben is kitartott hazája becsülete és egyháza igazsága mellett, nemzetét sohasem árulta el, "sem tettben, sem gondolatban". Nem volt "világmegváltó gondolatok rabja, sem hordozója", de mindig kimondta, amit helyesnek gondolt - idézte fel.
Áder János szavai szerint diktatúrák idején szabadnak lenni annyit tesz: az emberség, a hazafiság, a lelkiismeret parancsát követni, és eszerint cselekedni. Mindszenty szabadságszerető polgárként viselkedett akkor is, amikor veszprémi püspökként a nyilasuralom zsidódeportálásaival helyezkedett szembe - közölte, hozzáfűzve: így tett akkor is, amikor a nép oldalára állt a kegyetlen, "embert, Istent nem kímélő" kommunista diktatúrával szemben.
Mindszenty József alakja eggyé vált a magyarság sorsával, a szabadsággal és minden igaz emberrel - jelentette ki. Hangsúlyozta, élete, életműve a magyarokban "sérthetetlen egységben marad fenn a végtelen időben".
Mindszenty Józsefet (1892-1975) 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. 1945-ben lett Esztergomi érsek és Magyarország prímása, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948-ban bebörtönözték, majd életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, melynek leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ahol 1975-ben halt meg.
1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban hivatalosan is kérte boldoggá és szentté avatását. Teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását a Legfőbb Ügyészség ez év márciusában meghozott határozatával nyilvánította ki.

Semjén: példát jelentett a magyarságnak

Budapest, 2012. szeptember 21., péntek (MTI) - A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint Mindszenty József példája olyan erőt adott, ami nagyban segítette az emigrációban a magyarság, a nemzeti identitás megtartását, és az asszimilációtól való megmenekülését jelentette nemzedékeknek.
Semjén Zsolt a Magyarok lelkiismerete - Mindszenty József címmel rendezett nemzetközi konferencián pénteken Budapesten azt mondta, amíg a hercegprímás élt, léte a nemzet megtartó ereje, egy olyan iránytű volt, amely a magyarság erkölcsi megmaradását, önbecsülését, jövőjét jelentette.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint Mindszenty József nem beleszólt a politikába, és nem anakronizmus volt az alkotmányos álláspontja, állampolgári kötelességét teljesítette. Ez politikai értelemben, két megszállás után és alatt maga volt a remény alternatívája - állapította meg.
Semjén Zsolt szerint Magyarország új alaptörvénye rehabilitálta Mindszenty József alkotmányos felfogását.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: ha nem lett volna Mindszenty József és az 56-os forradalom, akkor Nyugat-Európa belecsúszott volna az "eurokommunizmusba".
Kitért arra, hogy a magyar kormány szorgalmazza Mindszenty József boldoggá avatását.
Hangsúlyozta: Mindszenty József ellent mert mondani a nácizmusnak, és a kommunizmus idején a vörös diktatúrának; személye azt szimbolizálja, hogy a náci és a bolsevik ideológia lényegében hasonló, mindkettő keresztényellenes és neopogány. "Példája annak, hogy azért, mert nem szeretjük a nyilasokat, még nem kell szeretnünk az ávósokat, és azért, mert nem szeretjük az ávósokat, még nem kell szeretnünk a nyilasokat" - fogalmazott.
Semjén Zsolt kiemelte: a magyar politikatörténet legfontosabb kibeszéletlen kérdése a bíboros és Barankovics István, a Demokrata Párt elnökének vitája, arról hogyan viszonyul a keresztény politika az 1945 előtti állapotokhoz. Barankovics István kompromisszumkereső politikus volt - folytatta - , ez azonban nem jelentette elvei feladását, míg Mindszenty József megalkuvást nem tűrő ember volt. A politikai helyzetet ugyanakkor mindkét szereplő illuzorikusan ítélte meg - jegyezte meg.
Semjén Zsolt kitérve arra, hogy mindketten emigrációba kényszerültek, azt mondta: ez a sors, és hogy politikájuk illúzióiban, tévedéseiben, de összeért, megadja annak a lehetőségét, hogy a magyar nemzeti panteonban együtt tiszteljék Mindszenty József hercegprímást és Barankovics Istvánt, ahogy együtt van Kossuth Lajos, Széchenyi István és Deák Ferenc.
Erdő Péter előadásában kiemelte: a bíborosról napvilágot látott történeti irodalom jó része nem mentes az elfogultságtól, a szerzők szándékából adódó egyoldalúságtól. Az érsek ugyanakkor - mondta - nem ezekre a jelenségekre kívánja felhívni a figyelmet, és Mindszenty József engesztelésről megfogalmazott gondolatait, püspökkari körlevelét idézve, többek között kiemelte: csak a halálos bűntől mentes emberek vezekelhetnek és engesztelhetnek ki másokat.
Az esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: Mindszentyt mély és vallási meggyőződése vezette.
Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a Vatikán magyarországi nagykövete az eseményen arról beszélt, hogy Mindszenty József vezette az egyházat, küzdve a hatóságokkal, amelyek ki akarták terjeszteni hatalmukat felette, egyúttal annak a népnek is a vezetője volt, amely az elnyomó diktatúrák ellen harcolt. Mindszentynek el kellett viselnie a szenvedést, a kínzást és a száműzetést is egyháza védelme miatt - emlékeztetett.
Úgy fogalmazott, az egyház kétezer éves történetében gyakran került szembe az államokkal és az uralkodókkal, harcukban a világi és a spirituális hatalom közötti helyes egyensúly volt a tét. A XX. században, az ateista diktatúrák idején azonban a létéért küzdött az egyház - tette hozzá.
Kiemelte, a hercegprímás saját és népe hitének védelmezője volt, életével bizonyította, hogy a ragaszkodás a hithez és a hazafias szeretet nem állnak egymással szemben. Mindig lelkiismeretes pap volt, aki feladatait nagy bátorsággal és határozottsággal végezte - mondta. (MTI)