A városrendezés kemény politika mindenütt, ez Újvidék esetében világosan látszott/látszik. A legszomorúbb talán a magyarok-lakta Dózsa György utcai régi családi házak kíméletlen lebontása volt a múlt század kilencvenes éveiben, amit aztán az egykoron csaknem 9 ezer magyar lakos otthonát, egy sajátos magyar tömböt jelentő Telep teljes átalakítása követett oly módon, hogy magyar jellegét is elveszítse.

(Igaz, sokkal később a régi városközpont arculatát sem kímélték, amikor a hatalom engedélyével befolyásos beruházó épp egy aránytalanul magas ormótlanságot biggyesztett a Vasút utca sarkára.)

Így történt, hogy a Telep már nem a Telep. Az újonnan érkezettek közül a többség már nem is ismeri a fogalmat, egyszerűen Limán 5-nek nevezik Újvidék e részét, amelynek a központ felőli peremén felépült tömbházak szinte görcsösen kapaszkodnak a látszathoz, hogy a Duna egykori árterületén húzódó limános részen a szocialista idők nagy építkezési hullámában felépült lakótelepek közül utolsónak létesített Limán 4 logikus folytatásaként épültek, és nem a régi kertes házak helyén létesültek. Pedig ez a „Limán 5” úgy jött létre, hogy a Telepen a többségében magyar tulajdonú régi családi házakat előtte lebontották. A több emeletes épületekbe költözöttekkel számolva így az itt élők száma jelentősen gyarapodott, s ez által hatványozottan nagyobb lett a forgalom, a dugók bizonyos napszakokban elviselhetetlenek…

S még elviselhetetlenebbek lesznek! Erre figyelmeztetnek a város azon lakói is, akik az Újvidék a vízen elnevezésű ingatlanprojektet ellenzik, mert úgy vélik, hogy a volt hajógyár és a laktanya helyére a városlakók számára inkább egy hatalmas „Centrál-parkot” kell létesíteni, és nem 14 emeletes, Dunára néző lakóépületeket kell építeni, amelyek elkészülte után – parkolók hiányában – a város e része közlekedési szempontból megbénul, a folyó megközelítése pedig lehetetlenné válik a lakosság számára. A Bravo civil szervezet köré tömörült emberek egyszerűen nem szeretnék, hogy a Duna partja, és a Telep peremét jelentő Duna-mellékág, a Sodros megközelíthetetlen legyen a betonrengetegek miatt, természetvédelmi szempontból pedig sokkal veszélyesebbnek tartják, mint a Belgrád a vízen elnevezésű fővárosi projektet, mert Újvidék esetében egy ilyen beruházás a Duna medrének útját is befolyásolná. A Bravo épp a minap intézett nyilvánosan kérdést a polgármesterhez, hogy Újvidék a város rendezésének tervezését valóban kiengedi-e a kezéből és átengedi a magánkézben levő, magánérdekeket képviselő cégeknek és megengedi a Limán 6-ként emlegetett projektet? A témáról a továbbiakban heves politikai vita várható Újvidéken, de már most egyértelmű, hogy a politikai erőviszonyok alakulásán múlik ennek a városrésznek, és vele együtt az egész város lakóinak a sorsa is.

Az újvidéki Telep sorsa már a kilencvenes években, a délszláv háború idején megpecsételődött. Politikai körülmények között jött létre a múlt században, politikai körülmények teszik semissé ebben a mostaniban. A délvidéki szegény magyarok megélhetésére az egykori Monarchiában kialakított, Darányi Ignác agrárminiszter nevéhez fűződő 1905-ös földkiosztási program nyomán nevezték el Darányi-telepnek, ahol a pici szoba-konyhás házak lakói kertészkedhettek, szerény megélhetés fejében ellátva a város urbánus részének lakóit a sok friss zöldséggel, szőlővel. Később már csak Telepként emlegettük és az újvidéki magyarok központjának, idilli szépségű lakóhelyének tekintettük, miközben ma már, mint már írtam is, az új lakosok a Telep egy részét már Limán 5-ként ismerik.

Új épületek új betelepülőket és új kultúrát hoznak, olyannyira, hogy a közösségi oldalakon ismétlődő szerb nyelvű, a drága újvidéki lakásokról és a drága albérletekről szóló vitákban már nem ritkák az olyan odaszólások, hogy nem kell mindenkinek Újvidékre és Belgrádba költöznie, lehet élni Szerbia délebbi részein is. De e viták magyar szempontból már nemigen osztanak, sem szoroznak. Az viszont igen, hogy a hatalom ne a profitot hajtó befolyásosokra, hanem a városrendezéshez értő szakemberekre hallgasson, a város élhetőségét ne rontsák tovább, és a Duna partja elérhető legyen mindenki zámára.

A Telep megváltoztatásának következményei maguk helyett beszélnek.