Pénzt ígér a szerb államfő a nyugdíjasoknak és a szegénységben élő, gyermekpótlékra jogosult családoknak amellett, hogy belengette a nyugdíjak és a bérek év vége előtti „jelentős” emelését és a gyógyszerek árának csökkentését is. 2026 június 29-e van, az esti híradót ezzel kezdik. Aleksandar Vučić részben fejből, részben papírról olvassa az összegeket, amikre az ősszel számítani lehet. 600 millió eurós csomagról van szó, az állam ezzel segíti a kevés pénzből élőket, a több, mint 3 millió embert (szavazót).

Beindult tehát – nem hivatalosan – a szerbiai választási kampány. Vučić aktuális államfő, pártjának, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) az előző hétvégi nagygyűlésén jelentette be „lemondását”, amit a sajtó szenzációba hajló címekkel közölt, holott csak arról van szó, hogy az államfői mandátuma jövő év májusáig tart, a rendes választások is időszerűek nemsokára. Eközben az aktuális népszkupstina megbízatása 2028. február 6-án jár le, és mivel az Alkotmány értelmében Vučić az államfői posztra már nem pályázhat ismét, viszont miniszterelnök még lehet, ha lemond és a rendkívüli elnökválasztással egyidőben előrehozott parlamenti választások is lesznek, akkor ez esetben már az ő nevéhez lesz köthető a leendő új kormány megalakítása.

Az államfői posztról átlép majd a kormányfőire.

Az újvidéki vasútállomáson csaknem két évvel ezelőtt történt tragédia óta a diákmozgalom aktivitása nem csökken, sorra tartanak megmozdulásokat, és ezek várhatóan őszre még intenzívebbek lesznek. A magyarországi példából okulva a hatalmi SNS-nek az ellenzéki mozgalom további erősödésének és kiterjedésének a lehetőségét számba véve nem érdemes kivárnia a rendes parlamenti választások időpontját. A jelen számítások szerint sokkal előnyösebb lehet egy előrehozott választás, ugyanis a közvéleménykutatások szerint a haladó párt a szocialistákkal együtt – tekintettel az ország stabilitására és az állami juttatások rendszeres érkezésére - elérheti a szavazatok kicsit több, mint 50%-át. Ekkora helyzetelőnyt pedig érdemes minél előbb kihasználni, tudja ezt a hatalmi párt is…

A Vučić által bejelentett, „néhány hét múlva“ kilátásba helyezett „lemondás” így csupán jól megtervezett taktika. A „néhány hét” tág fogalma alatt ugyanis a megfelelő pillanatot előrejelző számítások értendők. Az Alkotmány szerint az államfő lemondása után legfeljebb három hónap lehet a köztes időszak, amikor a köztársasági elnöki posztot is a parlament elnöke látja el, adott esetben Ana Brnabić, s ő írja ki a rendkívüli választásokat is, ugyancsak három hónapon belül, a választásokat pedig a kiírás napjától számítva 30-60 napon belül meg kell tartani. Vučić lemondását követően az új választásokig akár öt hónap is eltelhet, viszont azokat akár két hónap múlva is is meg lehet tartani. Ez azt jelenti, hogy a választások időpontját úgy lehet igazítani, hogy az a hatalomnak kedvezzen.

Az államfő a végrehajtó hatalom része, Szerbiában közvetlenül választják meg öt évre szólóan, és felhatalmazásai igen szélesek. Ez a június 29-ei pénzosztási bejelentése mégis disszonáns volt a maga nemében egy köztársasági elnök részéről. Megszoktuk már, hogy Vučić államfő számos témáról nyilatkozik a közvélemény előtt, és azt is, hogy szélesen kommentálja az újságírói kérdéseket. Most azonban a Szerbia szegényebb rétegét érintő pénzsegélyekről volt szó, ami egyértelműen a kormány hatáskörébe tartozó kérdés, és a megindoklás és háttérinformáció is inkább a kormányfőtől várható el. Nem is kellett sokáig várni, a kormány nevében Siniša Mali pénzügyminiszter nyilatkozott június 30-án az állami televízió reggeli műsorában, nyomatékosítva, hogy a pénz az őszi hónapok előtt, szeptember végén vagy október elején érkezik, tehát akkor, amikor a kisnyugdíjasok az egyszeri 35 ezer dináros segélyből be tudják készíteni a télirevalót. Azt is mondta, hogy ezt a most bejelentett segélyt újabbak követik, mert van rá pénz: ez a 600 millió eurós csomag, amiről az államfő is beszélt előző este, része annak az 5 milliárd eurónak, ami pillanatnyilag Szerbia számláján van, hála részben a 3,2% gazdasági növekedésnek és annak, hogy az államadósságot is sikerült csökkenteni, mégpedig a GDP 43,7 százalékára (az EU országainak átlaga 88-89%, Magyarország pillanatnyi adósságmértéke a bruttó hazai termék 77,9%-a).

Pénz tehát van, az október elejére időzített segélyek után majd a nyugdíjemelés következik, s ha a számokkal kalkulálók megfelelőnek ítélik meg a hangulatot, jöhetnek a választások is. A kalkulációk már elkészültek, amibe az is benne van, hogy az aktuális hatalom egyik legnagyobb sikerének tekintett, Belgrádba hozott világkiállítást, az EXPO 2027-et május 15-én bizonyosan Aleksandar Vučić nyitja meg, a várakozások szerint miniszterelnökként.