Tükör
Zelenszkij belgrádi látogatása: Közeledés a Nyugathoz vagy a szerb külpolitikai egyensúlyozás folytatása?
Betűméret:             

Volodimir Zelenszkij első hivatalos szerbiai látogatása többféleképpen értelmezhető: egyes elemzők szerint Belgrád ezzel erőteljesebb jelzést küldött a Nyugat felé, mások a szerb külpolitika hagyományos egyensúlyozásának folytatását látják benne.

A BBC szerb nyelvű kiadásának elemzése szerint a találkozó Szerbia és Ukrajna számára egyaránt politikai és gazdasági előnyökkel járhat, miközben Belgrád továbbra sem szakít Moszkvával.

Aleksandar Vučić szerb és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök belgrádi találkozóját kölcsönös tisztelet, ugyanakkor érzékelhető távolságtartás jellemezte. Ez eltért Zelenszkij számos nyugati látogatásától, és jól tükrözte Szerbia sajátos külpolitikai helyzetét.

Szerbiát a nyugati országokban gyakran bírálják amiatt, hogy az ukrajnai háború kezdete óta nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Belgrád ugyanakkor következetesen támogatja Ukrajna területi integritását, és közvetítőkön keresztül szerbiai gyártású lőszer is eljutott Ukrajnába. Ez utóbbi miatt Moszkva részéről is érkeztek éles bírálatok.

Džej Si Licenič, a washingtoni German Marshall Fund munkatársa a BBC-nek úgy értékelte, hogy a látogatással Szerbia azt mutatja: azon kevés ország egyike kíván maradni, amely egyszerre képes együttműködni Washingtonnal, Brüsszellel, Moszkvával, Pekinggel és Kijevvel.

Lisa Homel, az Atlantic Council Európa Központjának igazgatóhelyettese szerint Kijev számára Zelenszkij belgrádi útja szimbolikus diplomáciai siker, hiszen Szerbia azon kevés európai ország közé tartozott, amely baráti kapcsolatokat ápol Moszkvával, és amelyet az ukrán elnök korábban még nem keresett fel. Belgrád ugyanakkor viszonylag kis politikai költséggel jelezhette a Nyugat felé nyitottságát.

Egyensúlyozás Kelet és Nyugat között

A látogatást megelőzően felmerült, hogy a két elnök a hadiipari együttműködésről, esetleg drónok közös gyártásáról is tárgyalhat. Ezt azonban egyik fél sem erősítette meg. Vučić a közös sajtótájékoztatón közölte, hogy katonai együttműködésről nem tárgyaltak, és az ezzel kapcsolatos esetleges jövőbeli együttműködés kérdését a háború utáni időszakra helyezte.

A BBC elemzése szerint ez is arra utal, hogy Belgrád továbbra is igyekszik egyensúlyt tartani nyugati és keleti partnerei között. Vučić az ukrajnai háború kezdete óta Moszkvába is ellátogatott a győzelem napi katonai parádéra, miközben Szerbia csökkenteni próbálja az orosz befolyást egyes energetikai területeken, és szerbiai lőszer is eljut Ukrajnába.

Homel szerint ezért Zelenszkij látogatása nem feltétlenül jelent alapvető szerb külpolitikai fordulatot, inkább a több irányba történő egyensúlyozás eddigi gyakorlatának folytatása. Ugyanakkor szerinte enyhe nyugati irányú elmozdulás érzékelhető, amelyhez az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomása, valamint Szerbia uniós csatlakozási folyamata is hozzájárulhat.

Moszkva egyelőre nem reagált Zelenszkij belgrádi látogatására. A BBC emlékeztet arra, hogy az orosz vezetés korábban több alkalommal is inkább azt emelte ki, milyen Nyugat-barát lépéseket nem tett meg Szerbia. Belgrád mindenekelőtt továbbra sem vezette be az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.

Licenič szerint ugyanakkor nem lenne indokolt Szerbia nemzetközi helyzetét kizárólag az Oroszországhoz fűződő viszonya alapján megítélni. Úgy véli, Belgrád külpolitikájának egyik sajátossága éppen az, hogy európai és nyugati kapcsolatait úgy igyekszik fejleszteni, hogy közben nem szakítja meg teljesen keleti kapcsolatait sem.

Uniós integráció és gazdasági együttműködés

A két elnök tárgyalásain fontos szerepet kapott Szerbia és Ukrajna európai integrációja. A BBC elemzése szerint ezen a területen Belgrád számára különösen fontos lehetett a találkozó, mivel Szerbia uniós csatlakozási folyamata hosszabb ideje lassan halad.

Szerbia 2012-ben kapta meg az uniós tagjelölti státuszt, két évvel később kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ukrajna 2022-ben vált tagjelöltté, a tárgyalásokat pedig 2024-ben kezdte meg. A két ország vezetői Belgrádban kölcsönösen támogatásukról biztosították egymást az európai integráció során.

A látogatás kézzelfogható eredményei ugyanakkor elsősorban a gazdasági kapcsolatokban jelentkezhetnek. A két ország közötti kereskedelem az elmúlt időszakban jelentősen bővült: a BBC által idézett adatok szerint tavaly mintegy 450 millió dollárt tett ki, az idei év első hat hónapjában pedig már megközelítette a 321 millió dollárt.

Előrelépés történt a Szerbia és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokban is. Vučić és Zelenszkij szerint ezek akár az év végéig lezárulhatnak. Egy ilyen megállapodás Szerbia Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozása szempontjából is jelentős lenne.

Licenič szerint a két ország földrajzilag ugyan nem közvetlen szomszéd, de megfelelő közlekedési és infrastrukturális kapcsolatokkal rendelkezik ahhoz, hogy tovább növelje a gazdasági együttműködést. Különösen a gabona és más mezőgazdasági termékek szállításában, valamint a szélesebb körű kereskedelmi kapcsolatokban lát további lehetőségeket.

A BBC elemzése alapján Zelenszkij látogatása önmagában nem jelenti Szerbia külpolitikai irányváltását. Kijev diplomáciai sikerként könyvelheti el, hogy az ukrán elnököt Belgrádban fogadták, míg Vučić javíthatja Szerbia megítélését Washingtonban és Brüsszelben anélkül, hogy feladná az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat. A látogatás így egyelőre inkább a szerb külpolitikai egyensúlyozás újabb állomásának tekinthető, mint egy egyértelmű geopolitikai fordulatnak.

Nem bújhat el az MI - illusztráció
2026. AUGUSZTUS 3.
[ 7:50 ]
Szárazra vetve - illusztráció
2026. AUGUSZTUS 1.
[ 10:27 ]
A populizmus vagy népi politizálás nem csupán a szerbiai belpolitika meghatározó jelensége, hanem világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a demokratikus választásokon. Bár a közbeszédben gyakran pejoratív jelentést kap, a politikatudomány önálló politikai irányzatként tekint rá, amelynek központi eleme a nép és az elit...
2026. JÚLIUS 24.
[ 18:02 ]
Az iráni háború ráirányította a figyelmet a Perzsa-öböl olajban gazdag országainak egyik legsúlyosabb gyengeségére: arra, hogy ivóvízellátásuk nagymértékben függ a tengervíz-sótalanító üzemektől. E létesítmények megsemmisülése vagy tartós kiesése a konfliktus további eszkalálódása esetén súlyos humanitárius...
2026. JÚLIUS 22.
[ 7:30 ]
Sulyok Tamás videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely a hatálybalépését követő naptól – azaz mától – megszünteti az államfői megbízatását. Az Országgyűlésnek mostantól 30 napja van új államfőt választani. Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár, korábbi politikus hét...
2026. JÚLIUS 20.
[ 12:40 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó