Szerbiában továbbra is komoly gondot jelent a szakmunkáshiány: augusztusban a lakatosok, a takarítók és az automata gyártósorok gépkezelői iránt volt a legnagyobb kereslet. E három munkakörre együtt több mint 1800 álláshirdetést adtak fel, miközben számos szakiskolai képzésre továbbra sem jelentkezik elegendő diák – írja a Newsmax Balkans.
Csak lakatosokat közel 700 munkáltató keresett a nyár folyamán. A munkaerőpiacon emellett hegesztőkből, villanyszerelőkből, gépkezelőkből, ipari gépszerelőkből és más műszaki szakemberekből is hiány van. A Szerbiai Munkáltatók Uniója szerint a cégek évek óta egyre nehezebben találnak megfelelően képzett szakembereket, ezért fontos lenne, hogy az oktatási rendszer jobban igazodjon a gazdaság igényeihez.
A kereslet és az iskolai érdeklődés között ugyanakkor jelentős az eltérés. Siniša Kojić, a kragujevaci Knez Aleksandar Karađorđević Középiskola igazgatója szerint a lakatosképzésben rendszeresen kevesebb diák van, mint ahány helyet meghirdetnek. Úgy véli, már az általános iskolában nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a pályaorientációra.
A helyzetet jól érzékelteti, hogy ha az augusztusban meghirdetett lakatosállásokat összevetnék az ilyen szakirányon végző diákok számával, csak az egyetlen havi kereslet kielégítéséhez mintegy 23 teljes végzős osztálynyi lakatosra lenne szükség. Nagyjából ennyi ilyen osztály működik egy teljes évfolyamban egész Szerbiában.
Akár 1500 eurót is kínálnak a tapasztalt szakembereknek
A szakmunkák iránti kereslet a fizetéseket is felfelé hajtja. Miloš Turinski, az Infostud munkatársa szerint a hirdetésekben gyakran 100 ezer dinár körüli, bizonyos esetekben pedig 1000–1500 eurót meghaladó fizetések is megjelennek. Ezeket az összegeket azonban többnyire tapasztalt, különleges szaktudással rendelkező dolgozóknak kínálják, például speciális hegesztési technológiákban jártas hegesztőknek vagy nagyobb projekteken dolgozó lakatosoknak.
A szakmunkáshiány nem új jelenség. A Szerbiai Munkáltatók Uniója korábban is arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen az építőiparban, a gépészetben és az elektrotechnikában nehéz megfelelő munkaerőt találni. Egy 2026-os munkaerőpiaci felmérés szerint a kézműves és rokon szakmákban több ezer új dolgozóra lehet szükség, ezen belül az építőipari, fémipari és villamos szakmák iránt különösen nagy a kereslet.
A legtöbb szakmunkásképzés hároméves, és a gyakorlati oktatás egyre nagyobb szerepet kap benne. A kragujevaci iskola lakatos- és hegesztőtanulói az első évben még az iskolában gyakorolnak, a második évben hetente két, a harmadikban pedig három napot töltenek vállalatoknál. Kojić szerint ez megfelelő alapot ad a munkába álláshoz, de túlzás lenne azt állítani, hogy valaki az iskola elvégzése után azonnal kész mesterré válik.
A szakmunkák iránti növekvő kereslet ellenére több hiányszakma továbbra sem vonzó a fiatalok számára. Más 2026-os adatok szerint különösen a kőműves-, ács- és vasbetonszerelő-képzésekre jelentkeznek kevesen, miközben a tapasztalt szakemberek fizetése ezekben a munkakörökben is jóval meghaladhatja az országos átlagot.
Vajdasági helyzetkép
Vajdaságban ezeknek a szakmáknak a bérei összességében nem térnek el jelentősen a szerbiai átlagtól, de Újvidéken és az iparosodottabb vajdasági térségekben több szakmában valamivel jobb ajánlatok jelennek meg, főleg tapasztalt dolgozóknak.
A villanyszerelőknél például az országos nettó mediánbér csaknem 100 ezer dinár, Újvidéken pedig körülbelül 95 ezer dinár. Ugyanakkor az elektromos szerelők és elektrotechnikusok újvidéki mediánja már 115–120 ezer dinár körül alakulhat, vagyis a magasabb képzettséget és ipari tapasztalatot igénylő munkák jobban fizetnek.
A vízvezeték-szerelők országos mediánkeresete mintegy 123 ezer dinár. Egy újvidéki álláshirdetés tapasztalt szakembernek 120–150 ezer dináros nettó fizetést kínált, tehát ezen a területen Vajdaságban is elérhető az országos átlag feletti kereset.
A lakatos-hegesztőknél jóval nagyobb a szórás. Egy újvidéki üzemi állás például 85–95 ezer dinárt kínált, miközben a speciális hegesztési tudást, terepi munkát vagy nagyobb önállóságot igénylő állások ennél lényegesen többet fizethetnek. Vagyis itt nem annyira a vajdasági vagy szerbiai átlag közötti különbség számít, hanem a szaktudás és a munkakör típusa.
Az autószerelőknél az országos medián nagyjából 95 ezer dinár, de a felső kereseti sáv csaknem 179 ezer dinárig terjed. Vajdaságban különösen azok számíthatnak magasabb fizetésre, akik diagnosztikához, autóelektronikához vagy modernebb járműrendszerekhez is értenek.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

