Ratko Mladić belgrádi temetése nemcsak a térségben váltott ki heves reakciókat: a világsajtó vezető lapjai és hírügynökségei is kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a népirtásért, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt egykori boszniai szerb katonai parancsnokot katonai tiszteletadás mellett, több ezer, egyes jelentések szerint tízezernél is több ember jelenlétében temették el Belgrádban. A beszámolók közös eleme, hogy az esemény tovább növelte a feszültséget Szerbia és az Európai Unió között, és ismét ráirányította a figyelmet az 1990-es évek háborúinak máig feldolgozatlan örökségére.

A New York Times szerint Mladić halála tovább élezte az egyébként is feszült szerbiai politikai helyzetet, temetése pedig újabb terhet rótt Szerbia és az Európai Unió kapcsolatára. A lap úgy értékeli, Aleksandar Vučić szerb elnök hosszabb ideje próbál egyensúlyt teremteni nacionalista szavazótábora elvárásai és az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok között. A lap arra is emlékeztet, hogy Szerbia 2009-ben kérte felvételét az EU-ba, azóta jelentős uniós támogatásokhoz és beruházásokhoz jutott, ugyanakkor az elmúlt években a csatlakozási folyamat alig haladt előre.

Az amerikai lap külön kitér arra is, hogy miközben a nemzetközi bíróság Mladićot a srebrenicai népirtásért, Szarajevó ostromáért és más háborús bűncselekményekért ítélte el, a szerb nacionalisták egy része továbbra is hősként tekint rá. A New York Times szerint az olyan állítások, amelyek Mladićot áldozatként vagy igazságtalanul üldözött katonai vezetőként mutatják be, tovább nehezítik az 1990-es évek traumáinak feldolgozását. A lap ugyanakkor arra is rámutat, hogy a háborús múlt relativizálása és a saját oldalon elkövetett bűncselekmények elismerésének hiánya nem kizárólag szerbiai jelenség a térségben.

A Reuters szerint a temetés ismét felszakította a boszniai háború régi sebeit. A hírügynökség kiemelte, hogy Mladićot katonai tiszteletadás mellett temették el, a szertartáson szerbiai kormányzati tisztségviselők is megjelentek, miközben az Európai Unió már előzetesen figyelmeztetett arra, hogy egy elítélt háborús bűnös dicsőítése összeegyeztethetetlen az európai értékekkel. A Reuters boszniai túlélőket és áldozatok hozzátartozóit is megszólaltatta, akik számára a belgrádi tiszteletadás különösen fájdalmas volt.

Az Associated Press ennél is élesebb címmel számolt be az eseményről: tudósítása szerint Mladićot „hősként temették el” Szerbiában annak ellenére, hogy az EU előzetesen óva intett a nyilvános dicsőítésétől. Az AP hangsúlyozta, hogy a katonai tiszteletadás, a hivatalos személyek jelenléte és a több ezres tömeg miatt a temetés messze túlmutatott egy magánjellegű családi szertartáson. A hírügynökség szerint az esemény újabb kételyeket vethet fel Szerbia uniós csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban.

A brit Guardian szintén „hősi temetésként” írta le a belgrádi búcsúztatást, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy Mladić továbbra is erősen megosztó személyiség: miközben nemzetközi bírósági ítélet alapján a legsúlyosabb háborús bűncselekmények egyik fő felelőse volt, Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban sokan változatlanul nemzeti hősként tekintenek rá. A lap szerint a temetés időzítése azért is különösen érzékeny, mert Szerbiában előrehozott parlamenti választások körvonalazódnak.

Az Euronews arról írt, hogy a temetésen a korábbi ígéretekkel ellentétben hivatalban lévő szerbiai tisztségviselők is részt vettek, miközben Mladić koporsóját szerb zászló borította és kitüntetéseit is kiállították. A portál szerint mindez tovább erősítette Brüsszelben azt a benyomást, hogy Szerbiában továbbra sincs egyértelmű szakítás a háborús bűnösök kultuszával.

A legélesebb hivatalos uniós reakció kedden érkezett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke megdöbbentőnek nevezte a temetésről készült képeket. Kifogásolták a magas rangú szerbiai tisztségviselők jelenlétét és az állami szerepvállalás jeleit, hangsúlyozva, hogy a népirtásért és háborús bűncselekményekért elítéltek dicsőítése nem egyeztethető össze az Európai Unió alapértékeivel.

A temetés diplomáciai következményei már kézzelfoghatóak. Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos lemondta szerbiai látogatását, Bosznia-Hercegovina pedig visszahívta belgrádi nagykövetségének több munkatársát, majd két szerb diplomatát is nemkívánatos személlyé nyilvánított. A nemzetközi sajtó ezért a temetést egyre kevésbé önmagában álló eseményként, inkább egy mélyülő politikai és diplomáciai válság részeként értelmezi.

A New York Times szerint az Európai Uniónak eközben saját dilemmájával is szembe kell néznie. Brüsszel egyszerre tartja fontosnak Szerbiát a Nyugat-Balkán stabilitása és gazdasági jelentősége miatt, miközben egyre nagyobb aggodalommal figyeli a demokratikus visszalépést, Belgrád Oroszországhoz fűződő viszonyát és az 1990-es évek háborús örökségéhez való viszonyulást. Mladić temetése ebben az összefüggésben a lap szerint újabb látványos jele annak, milyen mély ellentmondások terhelik Szerbia európai integrációját.

_{(Az összeállítás az MI közreműködésével, szerkesztői ellenőrzéssel készült.)}