Szerbiában az élelmiszerárak már az európai uniós átlag 96,6 százalékánál tartanak, miközben az átlagos jövedelem még az EU-s átlag felét sem éri el. Az élelmiszer ráadásul drágább, mint Közép- és Kelet-Európa 11 országában – derül ki a Fiskális Tanács legfrissebb tanulmányából, amelyet a Forbes Srbija ismertetett.

A Szerbia mezőgazdasága a stagnálás és a reform között: termelés, árak és agrárpolitika című elemzés szerint az élelmiszerek ára jóval gyorsabban közelít az uniós átlaghoz, mint más termékeké és szolgáltatásoké. Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Horvátországban az élelmiszerárak összességében az uniós átlag mintegy 92 százalékán állnak, vagyis alacsonyabb szinten, mint Szerbiában.

Ha valamennyi, személyes fogyasztásra szánt termék és szolgáltatás árszintjét nézzük, Szerbia 2024-ben az uniós átlag közel 60 százalékán állt. Ez is magasabb volt, mint Romániában, ahol 55,1, illetve Bulgáriában, ahol 55,7 százalék volt ugyanez az arány. Az átlagos szerbiai jövedelem ugyanakkor még az EU-s átlag felét sem érte el, és mintegy 15 százalékponttal maradt el a bolgár szinttől.

Az élelmiszerárak alakulása azért különösen fontos, mert az élelmiszerek és az alkoholmentes italok Szerbiában az átlagos fogyasztói kosár hozzávetőleg egyharmadát teszik ki. A tanulmány szerzői szerint ezért az árak ilyen magas szintjének nemcsak gazdasági, hanem komoly társadalmi jelentősége is van.

A vizsgált tíz élelmiszer-kategóriából hatban a szerbiai árak meghaladják az uniós átlagot. A legnagyobb eltérést az olajoknál és zsiradékoknál mérték, amelyek mintegy 20 százalékkal drágábbak az EU átlagánál. A cukor, a lekvárok és az édességek ára körülbelül 15 százalékkal magasabb. A tej, a húsfeldolgozási termékek és a tojás pedig mintegy 8 százalékkal kerül többe az uniós átlagnál.

Az ellenkező irányú eltérés is megfigyelhető egyes termékeknél. A zöldség ára Szerbiában az uniós átlag körülbelül 90 százaléka, míg a gabonafélék, a gyümölcs és a hús ára nagyjából 85 százalékos szinten áll. A hús esetében ugyanakkor gyors felzárkózás történt: 2022-ben még az uniós átlag 81,5 százalékát, 2024-ben már 88,5 százalékát érte el az árszint.

A Fiskális Tanács szerint az élelmiszerek jelenlegi árszintje strukturális problémákra utal a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari láncban. Az elemzés szerint Szerbia gazdasági fejlettsége alapján az lenne várható, hogy az élelmiszerárak érzékelhetően az uniós átlag alatt maradjanak.

A szerzők három okot emelnek ki. Szerbia fejlettségi szintje nagyjából az uniós átlag fele, és a kevésbé fejlett országokban az alacsonyabb bérek, működési költségek és vásárlóerő miatt rendszerint az árszint is alacsonyabb. Emellett Szerbia hagyományosan nettó exportőr a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből, vagyis többet termel ezekből, mint amennyit a belföldi piac elfogyaszt. Elméletileg ennek is lefelé kellene nyomnia a hazai árakat.

A harmadik tényező az agrártámogatások nagysága. Az állam az elmúlt években jelentősen növelte a mezőgazdasági támogatásokat, amelyek már a bruttó hazai termék mintegy egy százalékát teszik ki. A tanulmány szerzői szerint megfelelőbb felhasználás esetén ennek nagyobb termelékenységben, stabilabb kínálatban és kisebb árnyomásban is meg kellene mutatkoznia.