Közel 4000 hektár vált a tűz martalékává az elmúlt hetekben a Delibláti-homokpusztán. Ez akkor terület, mint mondjuk a Francia Riviérán fekvő Monaco teljes területének közel húszszorosa: a lángok a legutóbbi adatok szerint 3960 hektárt érintettek, miközben a hercegség mindössze 208 hektáron terül el. A természeti rezervátum helyreállítása éveket, egyes szakértők szerint évtizedeket vehet igénybe, a károk pontos nagyságát pedig még nem tudták felmérni.

Mintegy négyezer hektárt érintett a tűz a Delibláti-homokpusztán, vagyis közel húszszor akkora terület égett le, mint Monaco teljes területe. Így szemléltette a veszteséget Dejan Šabić, a Belgrádi Egyetem Földrajzi Karának tanára, aki szerint az ökológiai károk rendkívül súlyosak, és akár három-négy évtizedbe is telhet, mire a térség élővilága megközelítőleg visszaáll a tűz előtti állapotába.

A Vajdaság Erdei (Vojvodinašume) Közvállalat augusztus 17-i utolsó megbízható becslése szerint addig 3960 hektár égett le, ebből 3111 hektár erdőterület volt. A vállalat ugyanakkor már augusztus 20-án jelezte, hogy a tűz azóta továbbterjedt, ezért a ténylegesen érintett terület ennél nagyobb lehet. A mostani tűz nagysága már meghaladta az 1996-os pusztításét is, amikor 3815 hektár vált a lángok martalékává.

Šabić arra is figyelmeztetett, hogy nem egyszerű erdőtűzről van szó. A Delibláti-homokpuszta különleges természeti rezervátum, ahol sztyeppei, erdőssztyeppei, erdei, a Duna mentén pedig vízi és mocsári élőhelyek találkoznak. Több ritka növényfaj, köztük a bánáti és a sztyeppei bazsarózsa, valamint több mint húsz orchideafaj él itt. Az állatvilág különlegességei közé tartozik a nyugati földikutya mellett a sztyeppei ugróegér is, amely Szerbiában ezen a területen fordul elő.

A professzor szerint a tűz helyenként olyan intenzív volt, hogy a növények gyökérzete mintegy 30 centiméteres mélységig károsodott. Emiatt nem elegendő arra várni, hogy a természet magától regenerálódjon: rekultivációra, a talaj helyreállítására és hosszú távú természetvédelmi munkára is szükség lehet.

A BBC szerb nyelvű kiadásának az Európai Erdőtűz-információs Rendszer adatai alapján készített összesítése szerint június elejétől augusztus 19-éig mintegy 12.600 hektár égett le Szerbiában, és ennek jelentős része a Delibláti-homokpusztán. A rezervátum teljes területe mintegy 35 ezer hektár. Csak augusztusban több mint 45 ezer hektár erdőt és más területet pusztítottak el a tüzek a Balkánon.

A tűz még július 21-én keletkezett. A Vojvodinašume kamerás megfigyelőrendszere akkor észlelte először, és az első beavatkozások során sikerült is lokalizálni. Július 26-án, majd augusztus 2-án és 5-én azonban ismét fellángolt, utóbbi alkalommal pedig az erős szél miatt gyorsan terjedni kezdett. Augusztus 5-e után a lángok elleni küzdelem gyakorlatilag folyamatos volt.

A tűz megfékezésében hivatásos és önkéntes tűzoltók, a Vojvodinašume dolgozói, katonák és helyiek mellett helikopterek, nehézgépek, valamint egy orosz Il–76-os tűzoltó repülőgép is részt vett. Több mint 50 kilométernyi, helyenként 50–70 méter széles tűzvédelmi sávot alakítottak ki. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül Románia, Szlovákia, Csehország és Németország is segítséget küldött Szerbiának helikopterekkel, tűzoltókkal és felszereléssel.

Az állatvilág mentésére is külön intézkedéseket kellett hozni. A kerítéseken kapukat és teljes szakaszokat nyitottak meg, hogy a vadállomány el tudjon menekülni a veszélyeztetett területekről, emellett több tucat itatóhelyet működtettek. A Vojvodinašume adatai szerint az érintett térségben mintegy 800 szarvas, 250 vaddisznó és 300 őz alkotta a törzsállományt.

Šabić ugyanakkor bírálta a hatóságok fellépését is. Úgy értékelte, hogy az állam reakciója lassú, nehézkes és szervezetlen volt, és szerinte a helyi önkormányzatoknak is nagyobb szerepet kellett volna vállalniuk a tűz korai megfékezésében. A Vojvodinašume ezzel szemben közleményében azt hangsúlyozta, hogy a tüzet már az első napon észlelték, többször lokalizálták, majd a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények miatt újra és újra fellángolt; a tűzoltás irányítása pedig a belügyminisztérium rendkívüli helyzetekért felelős szektorának hatáskörébe tartozott.

Mára, vagyis kedd reggelre a helyzet jelentősen javult: nyílt láng már nem volt, továbbra is maradtak azonban mélyben és a föld alatt izzó gócpontok, amelyek ismét aktiválódhatnak. A tűz tehát ugyan visszaszorult, de a Delibláti-homokpuszta valódi vesztesége csak a részletes felmérések után lesz meghatározható.