Mintegy négyezer hektárnyi erdő és növényzet égett le a Delibláti-homokpusztán, miközben Szerbia csak az elmúlt napokban kért és kapott jelentősebb külföldi segítséget Oroszországtól és az Európai Unió tagállamaitól. A Nova.rs azt vizsgálta, miért vártak ilyen sokáig a segítségkéréssel, miközben a tűz újra és újra fellángolt.

A Delibláti-homokpusztán több mint egy hónapja küzdenek a lángokkal. A Nova.rs becslése szerint eddig mintegy 4000 hektár erdő és egyéb növényzet pusztult el. A védett természeti területen keletkezett kár nagyságát még nem állapították meg, és egyelőre az sem ismert, milyen mértékben károsodott az élővilág.

A tűzeset különös előzménye, hogy július végén már arról érkeztek hírek, hogy a tüzet eloltották. A Nova szerint akkor valamivel több mint öt hektár volt az érintett terület. Augusztus 2-án azonban a tűz ismét fellángolt, és a következő hetekben több környékbeli települést is veszélyeztetett. A helyiek és az önkéntesek több helyen a hivatásos tűzoltókkal együtt próbálták megfékezni a lángokat.

A szerb rendőrség helikopterei is részt vettek az oltásban, ám egyszerre több tűzfészekkel kellett megküzdeniük. A helyzet végül annyira súlyossá vált, hogy Szerbia külföldi segítséget kért.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának Il–76-os tűzoltó repülőgépe augusztus 19-én érkezett meg a niši repülőtérre, és másnap már a Delibláti-homokpuszta fölött oltotta a tüzet. A gép egyetlen bevetés során mintegy 42 tonna vizet képes a tűzre juttatni. Később Németországból, Romániából, Szlovákiából és Csehországból is érkezett segítség.

A vita elsősorban arról szól, miért csak ekkor fordult Szerbia külföldi partnereihez.

Aleksandar Vučić szerb elnök augusztus 16-án még úgy nyilatkozott, hogy Szerbia minden tüzet olt, és bár az Európai Unió, valamint Oroszország is felajánlotta segítségét, arra „egyelőre nincs szükség”. A Nova.rs ezt az állítást állítja szembe azzal, hogy néhány nappal később mégis orosz és európai segítséget kellett kérni.

Vučić vasárnap, augusztus 23-án a helyszínen azt mondta, Szerbia nem várt a segítséggel: amikor kérte, Oroszország és az európai országok is azonnal reagáltak. Az elnök szerint az orosz segítséget azért kérték elsőként, mert a szakemberek olyan nagy kapacitású repülőgépet igényeltek, amely egyszerre jelentős mennyiségű vizet tud ledobni, és ilyen gép az európai partnereknél nem állt rendelkezésre. Vučić hangsúlyozta, hogy a döntés szakmai, nem pedig politikai alapon született.

Ivica Dačić belügyminiszter korábban hasonlóan érvelt. Szerinte a rendkívüli helyzetek törzskarának értékelése az volt, hogy nem emberekből vagy gépekből van hiány, hanem olyan repülőeszközre van szükség, amely egyetlen bevetés során nagy mennyiségű vizet képes a tűzre juttatni. Ennek alapján döntöttek az orosz Il–76-os bevetéséről.

Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa ugyanakkor úgy működik, hogy az érintett országnak kell hivatalosan segítséget kérnie az uniós Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központon, az ERCC-n keresztül. A központ ezt követően összehangolja a részt vevő államok felajánlásait, illetve szükség esetén az uniós rescEU tartalékból is mozgósíthat repülőgépeket, helikoptereket és más eszközöket.

A Nova.rs szerint éppen ezért továbbra is nyitott kérdés, hogy a szerb hatóságok miért nem aktiválták korábban ezt a mechanizmust. A portál azt is felveti, hogy a döntéshozatalban politikai megfontolások is szerepet játszhattak, erre azonban bizonyítékot nem közöl, így ez az állítás a lap értelmezéseként kezelendő.

Az Európai Bizottság adatai szerint az idei tűzszezon Európa-szerte rendkívül súlyos: július végéig a leégett terület már két és félszerese volt a sokéves átlagnak. Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében 2026 nyarára 22 tűzoltó repülőgépet, öt helikoptert és több száz tűzoltót helyeztek készenlétbe. A Copernicus vészhelyzeti térképezési rendszert az elmúlt napokban Szerbia területén is aktiválták.

A Delibláti-homokpusztán keletkezett természeti kár teljes felmérése még hátravan. A Nova.rs szerint a leégett erdők regenerálódása több évtizedet is igénybe vehet.