2019-ig a mezőgazdasági idénymunkások csaknem 95 százaléka feketén, vagyis mindenféle biztosítás nélkül dolgozott. Az elektronikus bejelentési rendszer működésének hat éve alatt több mint 100 ezer munkást regisztráltak ilyen munkákra, az állam pedig mintegy 2,4 milliárd dinár adót és járulékot szedett be. A törvényi kötelezettség ellenére azonban úgy tűnik, továbbra sem jelentenek be minden mezőgazdasági idénymunkást. Egy azonban biztos: nincs belőlük elegendő.

Vukašin tavaly idénymunkásként dolgozott, de mint mondja, nem volt bejelentve.

– Bejelenthetett volna a barátom, de nem akartam. Őszintén szólva magam sem tudom, miért nem fogadtam el, hogy bejelentsen. Egyszerűen nem tudtam, mennyi munka lesz. Úgy fogtam fel, hogy csak beugrottam segíteni a barátomnak, amikor szüksége volt rám. Körülbelül három hétig dolgoztam, és nem tudom, mennyit jelentett volna ez a bejelentés a későbbi nyugdíjam szempontjából – magyarázta Vukašin.

Az elektronikus bejelentés csökkenti a feketemunkát és időt takarít meg

A mezőgazdasági idénymunkások kötelező bejelentésének elsődleges célja a feketemunka visszaszorítása és a munkáltatókra háruló adminisztráció egyszerűsítése volt – közölte a NALED, az a szervezet, amely kezdeményezte bizonyos munkák esetében az elektronikus bejelentési rendszer bevezetését.

Kutatásaik eredményei azt mutatták, hogy korábban egyetlen idénymunkás bejelentése havonta mintegy öt órát vett igénybe a munkáltatóknak, még akkor is, ha az illetőt mindössze egy napra alkalmazták. Éppen a bonyolult eljárás miatt a mezőgazdasági idénymunkások 95 százaléka bejelentés nélkül dolgozott, így nem volt jogosult egészség- és nyugdíjbiztosításra, valamint munkahelyi baleset esetén járó biztosításra sem.

Az idénymunkások elektronikus bejelentési rendszerének 2019-es bevezetésével az eljárás mindössze néhány percre rövidült.

– A munkáltatók most gyorsan és egyszerűen bejelenthetik a munkást, miközben előre ismert az adott munkanap után fizetendő adó és járulék összege. A reform eredményei azt mutatják, hogy ez a megközelítés sikeres volt. A portál működésének hat éve alatt összesen több mint 100 ezer mezőgazdasági munkást regisztráltak. Ezzel egyidejűleg a rendszeren keresztül több mint 2,4 milliárd dinár adót és járulékot számoltak el, ami azt bizonyítja, hogy a reform a munkásoknak, a munkáltatóknak és az államnak egyaránt előnyös volt – közölte a NALED.

A jogi személyek gyakrabban jelentik be az idénymunkásokat

A jogi személyek mellett a mezőgazdasági termelők magánszemélyként is bejelenthetnek idénymunkásokat.

– A portál adatai azt mutatják, hogy valamivel több jogi személy használja a rendszert: eddig 621 ilyen munkáltatót tartanak nyilván, míg magánszemélyként 438 munkáltató használta a portált. Évente átlagosan mintegy 30 ezer idénymunkást jelentenek be, a legtöbb foglalkoztatás pedig a nyári hónapokra, júniusra, júliusra és augusztusra esik. A statisztikák szerint ezek a számok évről évre növekednek. A portál indulásának évében 26 ezer munkást jelentettek be, a következő évben pedig már meghaladta a 30 ezret a számuk – tették hozzá.

Egyre súlyosabb a munkaerőhiány a mezőgazdaságban

A munkáltatók szerint a magasabb napidíjak és a szabályos bejelentés ellenére is egyre nehezebb olyan embereket találni, akik hajlandók a mezőgazdaságban dolgozni.

– Bár a napidíjak ma már jelentősen magasabbak, mint néhány évvel ezelőtt, a nagy melegben, szezonban végzett fizikai munka sok ember számára nem vonzó. Az idénymunkások bejelentése pozitívum, hiszen a foglalkoztatás ideje alatt egészség- és nyugdíjbiztosításban részesülnek, maga a bejelentés azonban nem oldotta meg a munkaerőhiány problémáját. A legnagyobb kihívás továbbra is az, hogy amikor beindul a munka, elegendő embert találjunk – mondta Branko Ostić, a mitrovicai községhez tartozó Manđelos településen működő Ostić mezőgazdasági gazdaság képviselője.

Tapasztalatai szerint a bejelentési eljárás már nem bonyolult, és gyorsan elvégezhető.

– Jónak tartom, hogy létezik egy rendezett rendszer, de még fontosabbak lennének azok a további intézkedések, amelyek ösztönöznék az embereket arra, hogy mezőgazdasági munkát vállaljanak – tette hozzá Ostić.

Gazdaságában a szezonok során a termelés nagyságától és az adott időszak szükségleteitől függően több tucat bejelentett idénymunkás dolgozott.

Leggyakrabban csemegeuborka- és paprikaszedésre, ültetésre, kapálásra, valamint a termények válogatására és csomagolására alkalmazzák őket, vagyis olyan munkákra, amelyekhez rövid idő alatt sok emberre van szükség.

– A legnehezebb a nyári hónapokban munkásokat találni a betakarításhoz és más szabadtéri munkákhoz, különösen akkor, amikor rendkívül magas a hőmérséklet. Jó példa erre a csemegeuborka szedése, amely nagyfokú fegyelmet és pontosságot igényel, ráadásul a szezonban mindennap végezni kell. Éppen az ilyen munkáknál jelenti ma a legnagyobb problémát a munkaerőhiány, ezért sok termelő nem tudja teljes mértékben kihasználni termelési kapacitását. Könnyebb munkásokat találni a rövidebb és egyszerűbb, fizikailag kevésbé megterhelő feladatokra, például a termények zárt térben történő csomagolására vagy válogatására – hangsúlyozta Ostić.

Kik vállalnak leggyakrabban mezőgazdasági idénymunkát?

Az adatok szerint mezőgazdasági idénymunkát leggyakrabban vidéken élő hazai munkások, nyugdíjasok, munkanélküliek, egyetemisták, valamint azok vállalnak, akik a mezőgazdasági munkák intenzívebb időszakában kiegészítő jövedelemhez szeretnének jutni.

– A foglalkoztatottak összetételét tekintve a férfiak és nők aránya szinte teljesen kiegyenlített, a legtöbb idénymunkás pedig a 40 és 60 év közötti korosztályhoz tartozik. Vetéssel, ültetéssel, gyümölcs- és zöldségszedéssel, aratással, valamint más szezonális tevékenységekkel kapcsolatos munkákról van szó, ezért rövid időszakokra nagyobb számú munkás foglalkoztatására van szükség – közölte a NALED.

A mezőgazdasági idénymunka nem érinti a munkanélküliek egyéb jogosultságait

Az idénymunkások számára a törvény nagyobb jogbiztonságot és védelmet teremtett, mivel biztosításra jogosultak.

– Ugyanakkor az idénymunka vállalása nem befolyásolja a munkanélküli státust, és a pénzbeli szociális segélyre való jogosultságot sem, ami tovább ösztönzi a legális foglalkoztatást – hangsúlyozta a NALED.

A munkáltatók számára további előny, hogy a rendszer lehetővé teszi a munkások rugalmas bejelentését, a termelési igényekhez és az időjárási körülményekhez igazodva.

– Az állam számára az idénymunkások elektronikus bejelentési rendszere kevesebb feketemunkát, magasabb adó- és járulékbevételeket, a munkaerőpiac hatékonyabb ellenőrzését, gyorsabb ügyintézést és a hivatalos foglalkoztatás ösztönzését jelenti, ami hozzájárul a stabilabb és versenyképesebb üzleti környezethez – közölte a NALED.

Büntetés jár a be nem jelentett mezőgazdasági idénymunkások után

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer megfelelő népszerűsítésének köszönhetően a munkáltatók nagy része már ismeri annak előnyeit, ezért évről évre növekszik a portált használók száma. A hangsúlyt ennek megfelelően a munkáltatók tájékoztatására és oktatására helyezik.

Az illetékes intézmények feladata az ellenőrzések elvégzése és a jogszabályokkal ellentétes foglalkoztatás szankcionálása. A tapasztalatok szerint az egyszerű elektronikus bejelentés, az alacsony adminisztrációs költségek és az egyértelműen meghatározott kötelezettségek jelentős ösztönzést jelentenek arra, hogy a munkáltatók törvényesen foglalkoztassák az idénymunkásokat.

A törvény 100 ezer és egymillió dinár közötti pénzbírságot ír elő arra a jogi személynek minősülő munkáltatóra, amely egyebek mellett nem jelenti be az idénymunkást, illetve nem továbbítja a szükséges adatokat az adóhatóságnak.

Ugyanezért a szabálysértésért a vállalkozók 10 ezertől 300 ezer dinárig, a jogi személy felelős személyei 5 ezertől 50 ezer dinárig, míg a magánszemélyként foglalkoztató munkáltatók 5 ezertől 150 ezer dinárig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

Arra a kérdésre, hogy a felügyelőségek milyen mértékben és milyen eredményességgel tudják ellenőrizni a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatását és bejelentését, az illetékes minisztériumtól nem sikerült választ kapni, számolt be az RTS.