A közelgő előrehozott parlamenti választások előtt egyre inkább két nagy politikai pólus rajzolódik ki Szerbiában: az egyik oldalon a Szerb Haladó Párt vezette hatalmi tömb, a másikon a hallgatói mozgalom áll. A hagyományos ellenzéki pártok eközben több külön listán készülnek indulni, ami elemzők szerint komoly kockázatot jelenthet a parlamenti bejutás szempontjából.

Cvijetin Milivojević politológus az Insajdernek azt mondta, az általa látott közvélemény-kutatások alapján két nagyobb ellenzéki tömb – egy nemzeti és egy Európa-párti lista – még egyaránt átléphetné a választási küszöböt. Ha azonban az ellenzék ennél több külön oszlopban indul, szerinte már jóval kisebb az esély arra, hogy valamennyi lista bejusson a parlamentbe.

Jelenleg több külön ellenzéki csoportosulás körvonalazódik. Az egyikben a Szabadság és Igazságosság Pártja, a Szerbia Központ és a Szolidaritás Mozgalom szerepelhet, egy másikban a Szerbiai Népi Mozgalom, az Ökológiai Felkelés és a Szerbia Új Arca. Külön tömböt alkothat az Új DSS és több jobboldali párt, míg Branimir Nestorović politikai szervezete és a Néppárt is önálló oszlopban indulhat.

Milivojević szerint az ellenzéknek a további széttagolódás helyett szélesebb együttműködésen kellene gondolkodnia, különösen azért, mert több párt még mindig nem hozott végleges döntést arról, hogy önállóan indul-e. A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályok szerint egy választó több lista indulását is támogathatja aláírásával, ami tovább növelheti a választáson induló listák számát.

A hallgatói listával kapcsolatban Milivojević úgy véli, annak akkor lehet esélye a lehető legszélesebb választói kör megszólítására, ha különböző politikai és társadalmi nézeteket képviselő személyiségeket is felvonultat. Egyfajta „mindenkit megszólító” listára lenne szükség, amely nem kizárólag egyetlen ideológiai táborból merít. Példaként Vladan Đokić rektort és Milo Lompar egyetemi tanárt említette.

Dalibor Petrović szociológus szerint magas részvétel esetén a két legerősebb lista szerezheti meg a voksok túlnyomó részét, ami különösen nehéz helyzetbe hozhatja a kisebb pártokat. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a kampány során egyes politikai szervezetek végül visszalépnek az önálló indulástól, és inkább a hallgatói listát támogatják.

A közvélemény-kutatások sem mutatnak egységes képet. A CRTA és a Stanford Egyetem Democracy Action Labjának júniusi felmérésében az elkötelezett választók 44,9 százaléka támogatta a hallgatói listát, 35,7 százaléka pedig a Szerb Haladó Pártot; ugyanebben a kutatásban egyetlen hagyományos ellenzéki párt sem érte el önállóan a választási küszöböt.

Más eredmények ettől jelentősen eltérnek. A Faktor Plus szeptember elején ismertetett felmérése 47,2 százalékot mért az SNS-nek és 31,5 százalékot a hallgatói listának, miközben az Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) vezette tömb 3,6, a Szerbiai Népi Mozgalom köré szerveződő csoport pedig 3,4 százalékon állt. Ez a mérés tehát két ellenzéki tömböt éppen a küszöb fölé helyezett, miközben minden harmadik választó még nem hozott végleges döntést.

A felmérések közötti nagy különbségek miatt az erőviszonyokat egyelőre nem lehet biztosan megítélni. Abban azonban az elemzők egyetértenek, hogy magas részvétel és erősen polarizált kampány esetén a kisebb listák számára a háromszázalékos parlamenti küszöb átlépése is komoly kihívássá válhat.

Az előrehozott parlamenti választást október 25-én tartják. A következő hetek egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy az ellenzéki pártok kitartanak-e a külön indulás mellett, vagy a kampány előrehaladtával további összeállások, illetve visszalépések következnek.