Az Európai Uniónak nem egyszerűen többet, hanem hatékonyabban kell költenie – ezt az álláspontot képviseli öt uniós tagállam vezetője a következő hosszú távú uniós költségvetésről kibontakozó vitában.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Rob Jetten holland miniszterelnök, Christian Stocker osztrák kancellár és Petteri Orpo finn miniszterelnök közös írásban érvelt amellett, hogy az EU költségvetésének alkalmazkodnia kell az elmúlt években alapvetően megváltozott biztonsági és gazdasági környezethez.

Az öt politikus szerint az unió előtt ma már olyan feladatok állnak, amelyek a jelenlegi költségvetési ciklus kezdetén még jóval kisebb súllyal szerepeltek. Ide tartozik Európa védelmi képességeinek erősítése, az ukrajnai háború következményeinek kezelése, a kontinens gazdasági versenyképességének javítása, az innováció támogatása, valamint az illegális migráció visszaszorítása.

Mindez azonban szerintük nem jelentheti azt, hogy minden új feladat mellé egyszerűen újabb kiadásokat rendelnek, miközben a korábbi költségvetési tételek változatlanok maradnak. Úgy vélik, a jelenlegi rendszer túlságosan nagy részét kötik le az előre meghatározott támogatások és pénzügyi transzferek, ezért kevés mozgástér marad az új stratégiai célokra.

Az öt vezető tehát nem az uniós költségvetés befagyasztását szorgalmazza. Elismerik, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek nagyobbnak kell lennie a jelenleginél, szerintük azonban az Európai Bizottság által javasolt, nominálisan mintegy 60 százalékos növelés gazdaságilag és politikailag sem reális. Ezért azt szeretnék, ha a bizottsági javaslatot több százmilliárd euróval csökkentenék.

A vita lényegében arról szól, hogy az EU miként teremtsen pénzügyi hátteret az elmúlt években előtérbe került stratégiai feladatoknak. A tagállamoknak egyszerre kell többet fordítaniuk saját védelmükre, támogatniuk kell Ukrajnát, miközben a gazdasági növekedés és az európai ipar versenyképessége is egyre hangsúlyosabb kérdéssé vált. Az öt vezető szerint ezeknek a céloknak a finanszírozásához nem elegendő nagyobb költségvetést készíteni: a már meglévő források elosztását is át kell gondolni.

Érvelésükben hangsúlyos szerepet kap a költségvetési fegyelem is. Mint írták, nem lehet európai szuverenitásról beszélni rendezett államháztartások nélkül. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az általuk képviselt nettó befizető országok adják az uniós költségvetés finanszírozásának csaknem 40 százalékát, miközben a tagállamok Ukrajnának nyújtott kétoldalú támogatásának mintegy 70 százalékát is ezek az országok biztosítják. Szerintük ezért indokolt lenne, hogy más tagállamok nagyobb részt vállaljanak Ukrajna támogatásából.

Az öt ország vezetője a közös uniós hitelfelvételt sem tekinti megfelelő megoldásnak a kiadások növelésére. Emlékeztettek arra, hogy az EU már a koronavírus-járvány idején jelentős közös adósságot vállalt a helyreállítási program finanszírozására. Ennek törlesztése a következő hosszú távú költségvetést is jelentősen terheli majd.

A következő uniós költségvetésnek ezért egyszerre kellene finanszíroznia az új stratégiai célokat és viselnie a korábbi válságkezelés pénzügyi következményeit. Az öt vezető szerint ebben a helyzetben az uniós intézmények működésén is takarékoskodni kellene: miközben több tagállam csökkenti az állami alkalmazottak számát, szerintük az EU intézményeiben sem indokolt a létszám további növelése.

A közös írás egy másik fontos pontja az uniós támogatások feltételrendszere. A vezetők szerint az uniós alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásának továbbra is az európai forrásokhoz való hozzáférés alapvető feltételének kell maradnia.

A vita tétje jelentős, hiszen a következő többéves pénzügyi keret hosszú időre meghatározza, milyen célokra és milyen arányban költi közös forrásait az Európai Unió. Az öt vezető álláspontja szerint az elmúlt évek geopolitikai változásainak a költségvetés szerkezetében is meg kell jelenniük: ha Európa prioritásai megváltoztak, akkor a pénz elosztásának is változnia kell.