A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Mondjuk már ki!
Betűméret:
Mondjuk már ki, hogy a történelem folyamán a magyaroknak és szerbeknek többször voltak ellentétesek az érdekeik, mint azonosok. Vagy legyünk még meredekebbek, és mondjuk ki: a szerbek és magyarok mindig szemben álltak egymással – és tegyünk pontot. Fogadjuk el, hogy ez így van, kezeljük megváltozhatatlan tényként – hiszen a múltat megváltoztatni nem lehet - aztán menjünk tovább: előre.Itt a magyar déli végeken, a Délvidéken (a szerb történelmi írások is így fogalmaznak: južni krajevi Ugarske) az ezeréves Magyarország történelmének röpke ötszáz éve alatt lassan-lassan Észak-Szerbia lett. Ennyi elég, hogy az emberi impressziók szintjén még Afrikában is megértsék, traumatikus élmények sorozata játszódott itt le, és ha félre is tesszük a Jung által megfogalmazott kollektív tudatallati élmény hatását, a Freud-féle elfojtott vágyakat, a családtörténetekben generációról generációra szálló be nem teljesedett és valakitől cselekvést váró indulatokat, akkor is világos: a történelmi tények szemléletében nem lehetünk azonos véleményen, hiszen szemben álltunk egymással.
A történelmi tényekhez kapcsolódóan sok ilyen történetünk van, csak meg kell ragadni egy eseményt, s elmondani, hogyan látjuk az egyik oldalól. Most is.
Damjanich. A tiszteletére Adán felállított dombormű vihart kavart, mégpedig olyan felállásból, ahonnan hallgatni lenne illő: szerb pártok szerb nemzeti érzelmeket emlegetve tiltakoztak. De átgondolták-e igazán, hogy miért is tiltakoznak? Inkább hallgatnának!
Damjanich János szerb származású honvédtábornok, aradi vértanú, az 1849-49-es szabadságharc és forradalom hőseként miért is harcolt? Mit is mondott a 12 pont? Például, hogy a szabadságharccal egyenlőséget akarnak polgári és vallási tekintetben. Meg az úrbéri viszonyok eltörlését, hogy végre ne földhözkötött nyomorultak legyenek a jobbágyok. Meg azt, hogy a Habsburg uralom ne vigye külföldre harcolni a magyar katonákat, s hogy a börtönökből engedjék szabadon a politikai foglyokat. A magyarok ezekért a célokért ragadtak fegyvert a Habsburgok bécsi udvara ellen, s velük együtt sokan. S itt, a déli végeken mit csinált a szerbek nagy része, a Szávától és a Dunától délebbi vidékekről ide érkező szerbekkel megerősödve? Összeállt a bécsi udvarral az itteni szomszédai ellen! Azért, mert úgy érezte, itt az idő a Szerb Vajdaság kikiáltására, és fegyvert ragadott nem egy hódító hadsereg ellen, hanem a vele együtt élők ellen. Pedig a területi autonómia az 1690-es nagy szerb népvándorláskor nem is szerepelt a kikötésekben: úgy jöttek ide akkor a magyar déli végekre (meg tovább) az I. Lipóttal kötött megállapodás értelmében Csarnojevicsék, hogy az egyházuk és az iskolájuk lesz önálló csupán. A korábbi bevándorlók, az 1389-es rigómezei csata után a török elől menekülők, s főként a XV. században Mátyás király alatt ide érkezettek megelégedtek azzal, hogy itt jobb, mint a törökök alatt... És mégis, amikor 1848-ban a magyarok a szabadságért harcoltak, fegyvert fogtak ellenük Bécs oldalán. A harc vége az lett, hogy Bécstől jutalmul ugyanazt kapták, amit a magyarok büntetésül – szóval nem járt igazán jól se szerb, se magyar, de az 1848-49-es szerb szerepvállalás nem tartozik a szerb történelem dicső fejezeteihez. Mégis, jött egy fél évszázados viszonylagos béke, amikor meg lehetett volna tanulni békében együtt élni, de a szerb oldalon a cél nem az együttélés, hanem a Szerb Vajdaság, a kiválás volt. Az alkalom el is érkezett az első világháborúval, amelyet egy szerb terrorista golyója indított el Szarajevóban, amikor lelőtte a bécsi udvar trónörökösét, azét az udvarét, amelynek oldalán 1848-49-ben a szerbek egy része a magyarok ellen ragadott fegyvert, és amelynek „emlékműveként” – hogy a szerb szomszéd a magyar szomszéd ellen indul a bécsi udvarral szövetkezve – ma is ápolják Szenttamás szerb nevét, a Srbobrant...
De visszatérve Damjanichhoz, és személye által az egyén szerepéhez a történelemben, amelynek vonatkozásában már nem győztes vagy vesztett csaták, helyes vagy téves csatatérek vannak, hanem egyéni elhatározás, szerepvállalás, erkölcs, méltóság, emberi tartás... Damjanich katona volt, a magyar honvédség katonája, aki csatákban harcolt. A nevét napipoliltikai célzattal most azért veszik a szájukra a pártok az adai emléktábla kapcsán, okosabb ötlet hiányában, mert szerb volt. Ha magyar lett volna, semmi kifogásuk sem lenne...Irracionális módon a nemzeti identitást nézik, aminek az adott szerepvállalás tekintetében nem perdöntő a súlya. Vannak erre példák újabbkori történelmünkben is, egyik ilyen hogy amikor a délszláv háború utáni újabb fegyveres konfliktust, Szerbia koszovói háborúját a NATO bombázással állított le, éppen egy magyar nemzetiségű, szerb zubbonyban levő tiszt volt az, akinek neve bejárta a világot: le tudta lőni a lopakodót! ... Ez már annak a tíz évnek a záróeseménye volt a huszadik század kilencvenes éveinek a végén, amikor a szerbek a horvátokkal, a bosnyákokkal meg a koszovóiakkal háborúztak, és az első sorokban vitték harcba a magyar regrutákat a szerbbé lett déli végekről, mégpedig kényszer hatása alatt, mit sem törtődve a logikus kérdéssel, hogy a délszlávok egymásközti háborújában miért a más nemzetiségűek a golyófogók...
De pont. El kéne indulni előre. A történészek tegyék a dolgukat, és tegyék a politikusok is: Európában van hasonló történet, aminek a végére azt írták: francia-német barátság. Innen nézve lehet, hogy nem is barátság. Csak közös érdek. De az is jó, mert nem bántják egymást.
Friedrich Anna
Az Állami Számvevőszék (DRI - Državna revizorska institucija) ellenőrizte a várólistákat és a „soron kívüli” műtéteket az egészségügyi intézményekben, köztük a Vajdasági Klinikai Központban is.
Az állami számvevő az endoprotézis – csípő- és térdprotézis – beültetésére vonatkozó várólisták...
2025. OKTÓBER 25.
[ 18:16 ]
Vajdaságban augusztusban az átlagfizetés valamivel több mint 99 000 dinár volt. Ennek ellenére számos vajdasági községben a bérek jelentősen elmaradtak nemcsak a regionális, hanem a köztársasági átlagtól is, amely 105 590 dinárt tett ki.
Újvidék kivételével egyetlen vajdasági önkormányzat sem érte el a köztársasági...
2025. OKTÓBER 24.
[ 16:12 ]
Batthyány Lajostól Tisza Istvánon keresztül Antall Józsefig sorolható a mártír magyar miniszterelnökök névsora. Ott van közöttük Nagy Imre is, az 1956-os forradalom és szabadságharc kormányfője. Idegen hatalom golyója, politikai gyilkosok fegyvere, hazaárulók kötele, a nemzetért folytatott munka okán figyelmen kívül...
2025. OKTÓBER 23.
[ 8:07 ]
