GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2011. október 2. [22:07]

Csíkos szatyrok nélkül: elkobozhatatlan anyagok

(egyirányú szubjektív)

Csíkos szatyrok nélkül: elkobozhatatlan anyagok

Talán nem elsődlegesen a kultúra élővé tétele vagy más, divatossá vált, pályázati szövegekből ismerős frázis volt a célja Kollár Árpádnak és Orcsik Rolandnak, amikor négy évvel ezelőtt sok sínbuszon való zötykölődés és határátlépés után úgy döntöttek, létrehoznak egy fesztivált. Úgy vélem, éppen arról van szó, hogy nem volt lehetőségük a csíkos szatyrokkal járkáló csempészekkel szemben pálinkát csavarni barna, büdös papírba, vagy mert nem találtak ilyen papírt, vagy mert nem volt pálinkájuk, vagy csak akarták volna, de nem merték. Csak ültek a csíkos szatyrok között a már akkor is kopott, bordó üléseken, és miközben egyre távolabb kerültek a homokot lekötő, Bácsszőlős és Horgos közötti gyümölcsösöktől, és egyre közelebb zötyögtek a szegedi bacchanáliához, ekkor már talán valóban megképződött bennük vágyuk mellett egyfajta finom, szerencsés rálátás a hozott anyagra és a lehetőségekre.
Az idén egy héttel előrébb hozott Szeged-Szabadka Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivált – más szervezők segítségével és nagyon kevés anyagi támogatás mellett – ebből a Vajdaságtól egyszerre távolódó és közeledő, ambivalens és erős motívumoktól szemcsés anyagból hozták létre, melyről a tapasztalat azt mutatja, nemcsak hogy eléggé használható, de hatalmas közkedveltségnek örvend. A gyerek-ének, a virslikutya vagy a cilinderes konferansziék is otthonossá és széppé teszik, a könnyedebb lendületet az utazás és a programok közbeni sörözés adja, de a valódi értéke éppen a zajok közül kiszűrődő hangokban, akárcsak a kis térbe zsúfolt jelenvalóságban és jobb esetben egymásra való kíváncsiságban rejtőzik. A ki-/bevándorló, önmagát csempésszé kikiáltott, kultúrbarát társaság a szerzők és zenészek programszerű, de valójában improvizatívabb, életszagúbb fellépése mellett, a jammelés, a spontán felolvasások vagy a röszkei várakozás kellős közepén nyitottságtól és érzékenységtől függően lopja magát teli a közeg felszínre kerülő anyagával, vagy adja el szinte ingyen a széthordott, ám mostanra összegyűjtött szemcséket.
Az anyagok fellelhetősége, kölcsönös érintkezése, a már említett szemcsék találkozása pedig tegnap, a negyedik fesztivál első napján a következőképpen alakult:
A szegedi állomás restijéből Deres Kornélia Szőrapájának mélységei, finom groteszksége, pszichológiája Horgos után, a gyümölcsösökben tapadt Jeles András a sínbusz zötyögésében és zajában is elmébe bevésődő, szinte intuícióból festett Rorschach-tábláihoz. A Szabó Tibor Benjámin szövegéből kilépő kutyára Dezső, a virslikutya ugatott, Kukorelly Endre egyszerre megafonon és mikrofonon keresztül szóló versei kétirányban remegtették meg a sínbusz belsejében kifeszített ciklámen vászon galambtollait. Miközben a zötyögés, a hanghullámok és belső vibrálások között dr. Máriás miloševići diktatúra és a katonai behívó elől Pestre menekülő narrátora ironizált, az ezüstnyíl piszkosfehér, a bejáratnál kétoldalt kilógatott szárnyai lassan röpítettek tova Terék Anna szét-folyó, pesti esős költeményétől, Dunájától. Miközben már Sopotnik Zoltán feszült a még magyar szerelvény, a Piroska ajtajához, és egy alámerült, kortárs olvasó kívánságára olvasott, Balázs Imre József már nemcsak verseiben, hanem ténylegesen is továbbutazott. Benda Balázs pedig egy rövid időre megpihent a magyar határon, hogy utána szellemének továbbjutásán, akárcsak kis, fekete dobozának felvágásán egy rövid időre még idegeskedjen Perovics Zoltán, de az éppen szavakat, mondatokat kitojó madarat is rejtő doboz oldalsó, titkos, karral előhívható rekeszéből Balázs csak jóval később, Szabadkán, az állomás restijében kapott valódi jelenlétet. A korántsem barna, büdös papírba, hanem zörgő celofánba csomagolt, testett öltött szellem az Adriából párolódott ki, szemcséi vakítóan fehérek voltak, viszont, én akkor úgy képzeltem, a fog alatt, akárcsak a homok, csikorognak. Ahogy a só a celofánba, úgy kerülhetett Aaron Blumm a fehér, zörgő papír alá, és a sínbusz érkezésére való félórás, védőcsomagolásban történő várakozása után Sinkovics Edének köszönhetően felolvasása köré, fehér lap-testére mázolódott Török Zoli és biciklizései. Jeles András hangja pedig a sínbusz után és Darko Kovačević Láthatalan nemzedék című, a szabadkai underground zenei életről, a punkról és a lázadásról szóló filmje előtt olyan tisztán szólt, hogy már nemcsak Radics Viktória, hanem a közönség is lelkesedett, miközben a beszélgetés koncepciójává tett közös emlékezést a saját emlékek fogták át. Utcai Dávid Metamorfózis című, hiperrealista kiállítása egy ettől jóval ironikusabb, de szintén ultraszínes zenei kor- és társadalomtükörbe folyt át, a restiben és a sínbuszon is zenélő Tudósok esti, teltházas koncertjébe, majd az egymásra épülő, ütemes mozgásteret a Lefalex Orchestra adta. E sorok írójának pedig éppen ekkor, az ironizálások és tükrök után jutott eszébe Benda Balázs szabadkai testetöltése: Nem szabad hinni a szellemcsempészeknek, mert a feltűnő, csíkos szatyor helyett többnyire alig látható táskákkal utaznak, és anyaguk sem fogható meg, nem rakható barna, büdös papír alá, de legfőképp: elkobozhatatlan. Nem szabad hinni nekik, mert rafináltak, és ők maguk sem köthetők le, szemben a határmenti gyümölcsösök talajával. Kijátszanak mindenkit, de legfőképp a maradiságot, a lassan múló, beálló időt, a csikorgó homokot.
Bencsik Orsolya
(Fotó: Szerda Zsófia)


Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka - hirdetési banner
2017. július 24. [13:36]

Az elmúlt hónap végén a szerbiai Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában 659.698 munkanélküli szerepelt, egyharmaduk fiatal, a listán szereplők több mint... >>

2017. július 22. [17:56]

Ásotthalom, Tiszasziget, Röszke - Egyre többen járnak át Magyarországra dolgozni a jobb fizetésért a szerbiai határ menti falvakból - most viszont az ingázók naponta... >>

2017. július 22. [8:40]

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója... >>



Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Álláshirdetések gomb
1 euró 120.35 dinár
1 dollár 103.10 dinár
100 forint 39.35 dinár
100 dinár 254.09 forint
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Ki, illetve mi tehető inkább felelőssé, hogy elhúzódott és továbbra sem a Belgrád által elvárt ütemben halad Szerbia uniós csatlakozási folyamata?
Inkább Szerbia.
Inkább az EU.
Inkább a többi nyugat-balkáni ország.
Inkább a nemzetközi körülmények.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve