GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2011. október 2. [22:07]

Csíkos szatyrok nélkül: elkobozhatatlan anyagok

(egyirányú szubjektív)

Csíkos szatyrok nélkül: elkobozhatatlan anyagok

Talán nem elsődlegesen a kultúra élővé tétele vagy más, divatossá vált, pályázati szövegekből ismerős frázis volt a célja Kollár Árpádnak és Orcsik Rolandnak, amikor négy évvel ezelőtt sok sínbuszon való zötykölődés és határátlépés után úgy döntöttek, létrehoznak egy fesztivált. Úgy vélem, éppen arról van szó, hogy nem volt lehetőségük a csíkos szatyrokkal járkáló csempészekkel szemben pálinkát csavarni barna, büdös papírba, vagy mert nem találtak ilyen papírt, vagy mert nem volt pálinkájuk, vagy csak akarták volna, de nem merték. Csak ültek a csíkos szatyrok között a már akkor is kopott, bordó üléseken, és miközben egyre távolabb kerültek a homokot lekötő, Bácsszőlős és Horgos közötti gyümölcsösöktől, és egyre közelebb zötyögtek a szegedi bacchanáliához, ekkor már talán valóban megképződött bennük vágyuk mellett egyfajta finom, szerencsés rálátás a hozott anyagra és a lehetőségekre.
Az idén egy héttel előrébb hozott Szeged-Szabadka Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivált – más szervezők segítségével és nagyon kevés anyagi támogatás mellett – ebből a Vajdaságtól egyszerre távolódó és közeledő, ambivalens és erős motívumoktól szemcsés anyagból hozták létre, melyről a tapasztalat azt mutatja, nemcsak hogy eléggé használható, de hatalmas közkedveltségnek örvend. A gyerek-ének, a virslikutya vagy a cilinderes konferansziék is otthonossá és széppé teszik, a könnyedebb lendületet az utazás és a programok közbeni sörözés adja, de a valódi értéke éppen a zajok közül kiszűrődő hangokban, akárcsak a kis térbe zsúfolt jelenvalóságban és jobb esetben egymásra való kíváncsiságban rejtőzik. A ki-/bevándorló, önmagát csempésszé kikiáltott, kultúrbarát társaság a szerzők és zenészek programszerű, de valójában improvizatívabb, életszagúbb fellépése mellett, a jammelés, a spontán felolvasások vagy a röszkei várakozás kellős közepén nyitottságtól és érzékenységtől függően lopja magát teli a közeg felszínre kerülő anyagával, vagy adja el szinte ingyen a széthordott, ám mostanra összegyűjtött szemcséket.
Az anyagok fellelhetősége, kölcsönös érintkezése, a már említett szemcsék találkozása pedig tegnap, a negyedik fesztivál első napján a következőképpen alakult:
A szegedi állomás restijéből Deres Kornélia Szőrapájának mélységei, finom groteszksége, pszichológiája Horgos után, a gyümölcsösökben tapadt Jeles András a sínbusz zötyögésében és zajában is elmébe bevésődő, szinte intuícióból festett Rorschach-tábláihoz. A Szabó Tibor Benjámin szövegéből kilépő kutyára Dezső, a virslikutya ugatott, Kukorelly Endre egyszerre megafonon és mikrofonon keresztül szóló versei kétirányban remegtették meg a sínbusz belsejében kifeszített ciklámen vászon galambtollait. Miközben a zötyögés, a hanghullámok és belső vibrálások között dr. Máriás miloševići diktatúra és a katonai behívó elől Pestre menekülő narrátora ironizált, az ezüstnyíl piszkosfehér, a bejáratnál kétoldalt kilógatott szárnyai lassan röpítettek tova Terék Anna szét-folyó, pesti esős költeményétől, Dunájától. Miközben már Sopotnik Zoltán feszült a még magyar szerelvény, a Piroska ajtajához, és egy alámerült, kortárs olvasó kívánságára olvasott, Balázs Imre József már nemcsak verseiben, hanem ténylegesen is továbbutazott. Benda Balázs pedig egy rövid időre megpihent a magyar határon, hogy utána szellemének továbbjutásán, akárcsak kis, fekete dobozának felvágásán egy rövid időre még idegeskedjen Perovics Zoltán, de az éppen szavakat, mondatokat kitojó madarat is rejtő doboz oldalsó, titkos, karral előhívható rekeszéből Balázs csak jóval később, Szabadkán, az állomás restijében kapott valódi jelenlétet. A korántsem barna, büdös papírba, hanem zörgő celofánba csomagolt, testett öltött szellem az Adriából párolódott ki, szemcséi vakítóan fehérek voltak, viszont, én akkor úgy képzeltem, a fog alatt, akárcsak a homok, csikorognak. Ahogy a só a celofánba, úgy kerülhetett Aaron Blumm a fehér, zörgő papír alá, és a sínbusz érkezésére való félórás, védőcsomagolásban történő várakozása után Sinkovics Edének köszönhetően felolvasása köré, fehér lap-testére mázolódott Török Zoli és biciklizései. Jeles András hangja pedig a sínbusz után és Darko Kovačević Láthatalan nemzedék című, a szabadkai underground zenei életről, a punkról és a lázadásról szóló filmje előtt olyan tisztán szólt, hogy már nemcsak Radics Viktória, hanem a közönség is lelkesedett, miközben a beszélgetés koncepciójává tett közös emlékezést a saját emlékek fogták át. Utcai Dávid Metamorfózis című, hiperrealista kiállítása egy ettől jóval ironikusabb, de szintén ultraszínes zenei kor- és társadalomtükörbe folyt át, a restiben és a sínbuszon is zenélő Tudósok esti, teltházas koncertjébe, majd az egymásra épülő, ütemes mozgásteret a Lefalex Orchestra adta. E sorok írójának pedig éppen ekkor, az ironizálások és tükrök után jutott eszébe Benda Balázs szabadkai testetöltése: Nem szabad hinni a szellemcsempészeknek, mert a feltűnő, csíkos szatyor helyett többnyire alig látható táskákkal utaznak, és anyaguk sem fogható meg, nem rakható barna, büdös papír alá, de legfőképp: elkobozhatatlan. Nem szabad hinni nekik, mert rafináltak, és ők maguk sem köthetők le, szemben a határmenti gyümölcsösök talajával. Kijátszanak mindenkit, de legfőképp a maradiságot, a lassan múló, beálló időt, a csikorgó homokot.
Bencsik Orsolya
(Fotó: Szerda Zsófia)


2017. szeptember 23. [18:03]

Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat tartanak vasárnap Németországban. A választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A... >>

2017. szeptember 22. [16:36]

(Budapesti tudósítónktól)Ez egy jó szóösszetétel. Azt jelenti, hogy azok, akik ebbe nem tartoznak bele, azok nem demokratikusak. Vagyis tényleg nyugodtan szemétdombra... >>

2017. szeptember 21. [18:46]

Moszkva árnyéka rávetül a német parlamenti választásokra is. Berlin két év óta meg van győződve arról, hogy Moszkva destabilizálni akarta Angela Merkel kancellár... >>

2017. szeptember 20. [17:46]
Szeptember 21: A magyar dráma napja
2017. szeptember 19. [14:54]
Beköszönt a zsidó újév
2017. szeptember 15. [19:41]
Egységben
2017. szeptember 13. [14:45]
Húszéves a Google


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve