Tükör
Sajtóspekulációk: Jugoszféra, avagy a Balkáni Benelux
Szerbia kezdi elhinni saját propagandáját, hogy a nyugati hatalmak robbantották fel Jugoszláviát, nem pedig az expanziós szerb politika?
Betűméret:             

Vajon az egykori Jugoszlávia tagköztársaságainak újfajta társulása lenne a láthatáron? S kinek lenne ebből haszna? Ám ha a balkáni népek egyesülése jó dolog, akkor "az Egyesült Államok és az Európai Unió miért küzdött vállvetve azért, hogy szétrombolják az egykori Jugoszláviát"? A Novosti alább olvasható összeállítása ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Az Európát sújtó gazdasági válság és az újfajta politikai realitás a régióban mindinkább újabb integrációk felé tereli a JSZSZK széthullásával keletkezett államokat. Így történhet meg, hogy húsz évvel az egykori testvérek véres szétválása után mind gyakrabban hangzik el a Jugoszféra kifejezés – van, aki Balkáni Benelux néven emlegeti ugyanezt –, amely az egykori szétszabdalt Jugoszlávia tagköztársaságait fogná össze. Állítólag ez az elképzelés az európai hatalmi központoktól, de egyes regionális vezetőktől sem idegen. Elemzők és történészek arra emlékeztetnek, hogy Jugoszlávia széthullása után szinte azonnal felmerült a balkáni államokat tömörítő Euroszlávia megalapításának gondolata.

2000 után, amikor megkezdődött a régióban a korábban széttépett kapcsolatok felújítása, elkezdték rebesgetni a Jugoszférát is. Noha Brüsszelben nem szívesen beszélnek erről, tisztában vannak azzal, hogy sokkal könnyebben elboldogulnának egy egyesült Balkánnal.

No de kinek állna érdekében az egykori jugoszláv térség megújítása, mik egy ilyen projektumnak a gazdasági és politikai indítékai? Kinek származna ebből haszna, s mit jelentene ez a balkáni népek, mindenekelőtt Szerbia számára?

A történészek úgy vélik, hogy egy ilyen egyesülés alapjában véve Szerbia jogfosztását jelentené.

„Itt a politikai tömbösítéséről van szó annak a régiónak, amelyet korábban felaprítottak, hogy a szerbeket megosszák és megfosszák őket jogaiktól, ez az ‘egyesülés’ pedig azt szolgálná, hogy államként is jogfosztottá váljon, bármilyen kicsi legyen is” – mondta a Novostinak Čedomir Antić történész.

Megítélése szerint az az elképzelés, hogy az egykori Jugoszláviát valamilyen módon megújítsák, alapjában véve egyes német és brit politikusok és értelmiségiek rosszindulatának a kifejezése a balkáni népekkel szemben.

„Ha Jugoszlávia jó volt, akkor az EU és az USA miért nem segítette a demokratizálódásban és a modernizálódásban? Miért segítették és hirdették a megsemmisítését? – teszi fel a kérdést Antić. – A független államok létrehozása ebben a térségben az alapvető egyenjogúság megteremtését jelenti. Szlovénia és Horvátország független, az EU-hoz tartozó tagállam, segítséget kaptak ahhoz, hogy a kisebbségeik jogait csorbíthassák, Macedóniát és Boszniát erővel igyekeznek független államként fenntartani, Szerbiától elrabolták Koszovót, Vajdaság is nyílt kérdés, s akkor most ahelyett, hogy független államként csatlakozna az Európai Unióhoz, valamiféle közösségbe akarják kényszeríteni Zágrábbal. Cinizmus, képmutatás, talán sovinizmus is ez egyes európai politikusok részéről.

Hogy az ex-jugoszláv térség megújítása nehezen elképzelhető, de mégis lehetséges, erről Dragan Petrović történész így vall:

„Elméletileg ez lehetséges, különösen ha egy ilyen projektum mögé a nagyhatalmak is felsorakoznának.” Történelmi tényekre hivatkozva a Novostinak nyilatkozva Petrović azt hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia egész fennállása alatt, a hét évtized alatt gyakorolatilag minden jelentős változás a nem szerb tényezők erősítése és a szerb tényezők gyengítése jegyében zajlott. A tények a következők:

„Jugoszlávia 1918. évi megalapításától a Vid-napi alkotmányig minden soron következő változás az országban a horvátok érdekeit szolgálta, egészen a nyolcvanas évek végéig. A Cvetković–Maček-paktum kibővítette a horvát országrészt, azután következett a föderatív köztársaságok határainak meghúzása és 1945-ben az új ‘nemzet’ létrehozása, 1959-ben Koszovó határainak a megváltoztatása, majd a tartományok jogköreinek fokozatos erősítése, később a köztársaságoké is, különösen 1974-től kezdődően, majd a muzulmán népcsoport elismerése a hetvenes évek elején…

A leendő Jugoszféra egyik „újdonságaként” egyes elemzők azt emlegetik, hogy ennek központja az előző két Jugoszlávia fővárosa, Belgrád helyett Zágráb lenne. Ezzel együtt a német hatás is döntővé válna.

Dragan Petrović szerint a kései Osztrák–Magyar Monarchiában egészen komolyan foglalkoztak a trializmus projektumával, ami alatt az értendő, hogy Bécs és Budapest mellett a harmadik központ esetleg Zágráb lehetett volna.

„A projektum azzal számolt, hogy a délszláv országok a Monarchián belül csoportosuljanak, és Zágráb köré tömörüljenek” – emlékeztetett a Novosti beszélgetőtársa.

Čedomir Antić úgy véli, Németországnak nem érdeke tovább növelni befolyását, mert ha ezt megtenné, összetűzésbe kerülne erősebb partnerével, azaz Amerikával és nélkülözhetetlen partnerével, Franciaországgal, legalábbis az energiagazdaság terén.

Predrag Simić, a belgrádi Politikatudományi Kar tanára úgy véli, a Balkáni Benelux – a közös vámpiac – elkerülhetetlen lesz.

„Horvátországban Jugoszlávia emlegetése már nem vált ki olyan negatív visszhangot, mint korábban. Szlovéniában is az elfáradás jelei mutatkoznak – az a döntés, hogy EU-tagállammá válnak, sokba került nekik. Az, ami a délszláv államokat történelmileg összekötötte, most is összeköti. Össze kellene fogniuk, az egymást segítő Benelux vagy az északi államok mintájára” – mondja Simić.

No de vajon a gazdaság lesz-e az, ami egyesíti a régiót, s vajon a pragmatikus gazdasági okok a politikai okoknál is jobban együttműködésre bírják-e a balkáni államokat?

Čedomir Antić szerint nem léteznek a Jugoszférát indokló racionális és pragmatikus okok: „Szerbia már a CEFTA-országok sorában van, s ez elegendő, ha a gazdaságról van szó.”

Dejan Mirović közgazdász ugyancsak úgy véli, nincs meggyőző gazdasági oka a Jugoszféra létrejöttének:

„Horvátország az EU és a szervezeten belül alakult vámunió tagjaként nem fogja megnyitni piacát a szerb áru előtt. Ellenkezőleg: még zártabb lesz, mint eddig.”

Mirović nem látja annak okát, hogy egy olyan kisebb állam, mint Horvátország, amelynek hatalmas, 70 milliárd dollárra rúgó külső adóssága, befuccsolt hajógyártása és ipara van, Szerbia irányadója és példája legyen.

„Ha már gazdaságilag káros tárgyalásokat kell folytatni az unióról, akkor inkább Belgrádban tárgyaljanak tovább Brüsszellel, nem pedig egy harmadosztályú új uniós taggal” – ajánlja Mirović.

A Jugoszféra létrehozásának politikai okairól szólva Mirović csak egyet vél felfedezni:

„Ez Szerbia további megalázása a német agresszív és primitív történelmi revizionizmus jegyében, amelynek során Horvátország mindig másodosztályú eszköz és a piszkos munka végrehajtója.

Tavaly felröppent egy olyan elképzelés is, miszerint Albánia, Koszovó, Montenegró és Macedónia társulhatnának egy, a Benelux államokhoz hasonló közösségbe azzal a céllal, hogy javítsák politikai és gazdasági kapcsolataikat és felgyorsítsák az unióba vezető folyamatot. Az ezt fejtegető szöveg az EU Observer folyóiratban látott napvilágot Gunther Fehlinger, egy Albániában élő ausztrál és Ekrem Krasnici, egy Brüsszelben élő albán tollából. Az elképzelés azonban éles kritikákat váltott ki, mert úgy vélték, ez voltaképpen a Nagy-Albánia létrehozását célozza.

A Jugoszféra kifejezést elsőként Tim Judah, az Economist újságírója használta 2009-ben. A kifejezést az egykori JSZSZK területére használják, illetve azokra az országokra, amelyek 1991-ig Jugoszlávia szerves részét képezték.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
A közelmúltban lezárult mezőgazdasági összeírás első adatai kellemetlen meglepetést okoztak az agrárgazdasági elemzőknek, pedig negatív tendenciára és visszaesésre számítottak ezen a területen. Csupán öt év alatt több mint egyötödével csökkent a mezőgazdasági területek száma, míg a gazdaságok száma 10...
2024. MÁRCIUS 5.
[ 10:44 ]
Beolvasás folyamatban