A régióban tapasztalható feszültség hatására az Európai Unió a nyugat-balkáni vezetőknek azt üzente, hogy „ne játsszanak tovább a tűzzel”, írja a Reuters.

A Tanjug a brit hírügynökségre hivatkozva azt írja, a balkáni vezetőknek azt is megüzenték, hogy tegyék félre a politikai perpatvarokat, hogy kihasználják az európai blokknak a régió iránti kiújult aggodalmát.

Johannes Hahn uniós bővítési biztos is részt vett az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó hat balkáni ország csúcstalálkozóján, de aggódnak egyes tagállamok ellenállása miatt, amely bármelyik egykori kommunista kelet-európai állam felvételére irányul.

A kilencvenes évek háborúi után az uniós csatlakozás évek óta hajtóereje a balkáni reformoknak.

Miután a britek többsége az EU elhagyására voksolt, megnőtt a jobboldali populizmus és felerősödött az unió jövőjével kapcsolatos vita, az európai tömörülés bővítésének témája pedig az utolsó helyre került, említi meg a Reuters.

Elemzők és diplomaták véleménye szerint ezáltal csökkent az EU ereje a Balkánon, főleg a szegényebb régióban, ahol érezhető a népek közötti feszültség, a korrupció s aggasztó az autoritarizmus irányába tett elmozdulás.

A Nyugat szerint Oroszország a kialakult helyzetet a saját hasznára fordítja, szövetségeket hoz létre és mélyíti a feszültségeket.

A múlt heti EU-csúcs után, amelyen a tömörülés megismételte, hogy elkötelezett a Balkán „európai perspektívája” iránt, Johannes Hahn Szarajevóban találkozott a szerb, az albán, a bosznia-hercegovinai, a macedón, a montenegrói és a koszovói miniszterelnökkel.

Hahn nyilvánvalóan Oroszországra célzott, amikor arról beszélt, hogy „precedens nélküli keleti hatás” van jelen, s leszögezte, az amerikai elnök balkáni politikája továbbra sem világos.

A Bosznia-Hercegovina és az Európai Unió által szervezett csúcs a régión belüli gazdasági együttműködéssel és az infrastrukturális projektekkel foglalkozott.

Az találkozót annak ellenére tartották meg, hogy korántsem rózsás a helyzet a régió országaiban. Macedóniában politikai válság van, a montenegrói parlamentben ellenzéki bojkott, Boszniában fenyegető széttagoltság, Szerbia és Koszovó pedig dühös kijelentéseket intéz egymáshoz, jegyzi meg a Reuters.

A brit hírügynökség rámutat arra, hogy egy regionális piac lehetséges kialakításáról is szó esett, amely 20 millió embert ölel fel.