Orbán Viktor politikai visszatérésével számol Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász, aki szerint éppen ezért most kell olyan új alkotmányos és választási rendszert kialakítani Magyarországon, amely megakadályozza a hatalom újbóli túlzott koncentrációját. A Princeton professzora, aki a jelenlegi hatalmi párt szétesését jósolja, úgy véli, a Tisza későbbi felbomlása sem feltétlenül baj, ha addig létrejön egy többpárti versenyt jobban védő rendszer.

Orbán Viktor politikai visszatérésével számol Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, aki szerint a Tisza-kormány legfontosabb feladata most nem egyszerűen az Orbán-rendszer lebontása, hanem egy olyan új alkotmányos és választási rendszer kialakítása, amely később sem teszi lehetővé a hatalom hasonló koncentrációját. A professzor úgy véli, Magyarországnak több fékre és ellensúlyra, valamint bonyolultabb, kevésbé egyközpontú politikai berendezkedésre lenne szüksége.

Scheppele a 444-nek adott interjújában azt mondta, az áprilisi választás eredménye után sem tekinti lezártnak Orbán Viktor politikai pályáját. Úgy véli, sokan alábecsülik Orbán Viktor kitartását. „Orbán soha nem adja fel. Sok itteni barátom azt mondja, Orbán soha nem fog visszajönni ebből. Orbán vissza fog térni” – jelentette ki. Felidézett egy 1995-ös utat: a Fidesz súlyos veresége után Orbán Viktorral Ukrajnába utazott. „Amikor visszajöttem, azt mondtam egy itteni barátomnak, hogy én ilyen veszélyes emberrel még soha nem találkoztam. Mire ő azzal érvelt, hogy de hát most szenvedett megsemmisítő vereséget, nincs semmi hatalma. De én már akkor is azt láttam, hogy csak azt méregeti, hogyan is térhetne vissza.” Szerinte Orbán Viktor már most is a visszatérését készíti elő.

A Princeton professzora az április 12-i választás óta most járt először Magyarországon. Interjújában arról beszélt, hogy szokatlanul derűsnek látja az ország hangulatát. „Teljesen. Az emberek olyan boldogok, és én nem vagyok hozzászokva ennyi boldog magyarhoz” – fogalmazott. Példaként egy civil tanártüntetést említett, ahol az új oktatási miniszter is megjelent, és kreatív, önálló gondolkodású tanárokat sürgetett. Arról beszélt, hogy érzékelhetően megváltozott a politikai légkör: szerinte a korábbinál sokkal több ember követi aktívan a közéletet, reagál a kormány intézkedéseire és figyeli a parlamenti vitákat. Scheppele ezt részben annak az alulról szerveződő politikai mobilizációnak tulajdonítja, amely a választást megelőző időszakban alakult ki.

A professzor már a választás előtt is azt hangsúlyozta, hogy egy esetleges kormányváltás önmagában nem oldja meg a magyar alkotmányos rendszer problémáit. A Népszavának adott áprilisi interjújában azt mondta, Magyarországnak olyan átfogó alkotmányos átalakításra lenne szüksége, amely az 1989–90-es rendszerváltáshoz mérhető. Érvelése szerint a korábbi rendszer egyik alapvető gyengesége az volt, hogy egyetlen párt viszonylag könnyen kétharmados parlamenti többséghez juthatott, majd ezzel az alkotmányos szabályokat is saját politikai érdekeihez igazíthatta.

Scheppele most is azt hangsúlyozza, hogy az új rendszernek éppen az ilyen helyzet kialakulását kellene megnehezítenie. Szerinte Magyarországnak „bonyolultabb” politikai struktúrára van szüksége: olyan intézményekre és döntéshozatali mechanizmusokra, amelyekben egyetlen politikai erő sem tudja túl könnyen saját ellenőrzése alá vonni az egész államszervezetet.

Az alkotmányjogász szerint a Tisza jelenlegi egysége sem feltétlenül marad fenn hosszú távon. Scheppele arra számít, hogy a különböző politikai hátterű és világnézetű csoportokat tömörítő párt idővel több irányzatra szakadhat. Ezt azonban nem feltétlenül tekinti problémának: szerinte fontosabb, hogy előtte megszülessen egy új alkotmány és egy olyan választási törvény, amely már egy plurálisabb pártrendszer működését is elbírja.

A Tisza-kormány maga is új alkotmány és választási szabályozás előkészítését ígérte. Melléthei-Barna Márton, a párt jogi vezetője és frakcióvezető-helyettese nyáron arról beszélt, hogy másfél-két éven belül új választási törvény születhet, amely arányosabbá tenné a rendszert, és csökkentené annak esélyét, hogy egyetlen párt a szavazati arányát jóval meghaladó parlamenti többséghez jusson.

Magyar Péter korábban azt is jelezte, hogy az új alkotmányt népszavazással erősítenék meg. A kormány az elmúlt hónapokban már több alkotmányos változtatást végrehajtott, köztük a miniszterelnöki és parlamenti mandátumok időbeli korlátozását, valamint a köztársasági elnök jogállását érintő módosításokat. Utóbbiak azonban vitát is kiváltottak arról, nem használja-e a Tisza ugyanazt a kétharmados eszköztárat, amelyet korábban maga is bírált.

Scheppele egy júliusi tanulmányában arra is figyelmeztetett, hogy a választási győzelem és a kétharmados többség ellenére a demokratikus intézmények helyreállítása hosszú és bizonytalan folyamat lehet. Szerinte a korábbi rendszer által kialakított intézményi és jogi örökség nem tűnik el egyik napról a másikra, ezért az új kormány előtt álló kérdés nem csupán az, mit bont le, hanem az is, milyen szabályokat hagy maga után a következő kormányok számára.