A sertéstenyésztés időszerű kérdései, az EU-s előírások hatása az ágazatra, a legelterjedtebb genetikai irányzatok az EU-s piacon, a sertések behozatalával és kivitelével kapcsolatos időszerű gondok és teendők, valamint a pestis elleni védőoltás megszüntetésének feltételei szerepeltek napirenden azon a sertéstenyésztéssel kapcsolatos összejövetelen, amelyet közel 100 észak-bácskai tenyésztő részvételével tartottak Pacséron a helybeli Mezőgazdasági Termelők Egyesülete szervezésében az Oktatási Központban. A megjelenteket Szombathy Zoltán, a helyi közösség tanácsának elnöke, majd Miklós József, a Mezőgazdasági Termelők Egyesületének elnöke, valamint Predrag Ivančević, a topolyai Mezőgazdasági Szakszolgálat állattenyésztési szakmunkatársa köszöntötte. Ezt követően ismert szakemberek, Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke, a Borotai Sertéshús ZRT igazgatója, Csonka Lajos genetikus, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete elnökségi tagja és dr. Radoslav Došen, az újvidéki állatorvosi intézet munkatársa osztották meg tapasztalataikat, tudásukat a termelőkkel, és látták el őket tanácsokkal. A magyarországi szakemberek hangsúlyozták, hogy sikeresen a fennmaradási küzdelmet az esetleges EU-s belépést követően a termelők többsége csak valamilyen integráció, szövetkezés tagjaként élheti túl, de az Európai Unión kívül is fontos, hogy a gazdák termelői csoportokba tömörüljenek. A hangsúlyt a minőségre kell helyezni, ezért lényeges a fajták kiválasztása a tulajdonságok figyelembe vételével, és ezen belül a nemesítés, hogy az egyedek nagy életteljesítményre legyenek képesek. A sertéstenyésztés legfontosabb célja a jó minőségű, ízletes, magas élvezeti értékeket képviselő, piacképes sertéstermékek előállítása kell hogy legyen a fogyasztók, így önmagunk részére is. Az ágazat életben tartása nemcsak a sertésről szól, hanem a vidék megtartó erejének a megerősítéséről, munkahelyek megtartásáról, a vidék élhetőségéről is – hangzott el többek között a tanácskozáson.

Komáromi Gizella