Háromnapos találkozót tartottak a hétvégén Magyarkanizsán a Rákóczi Szövetség vajdasági szervezetei.

A találkozóra a mintegy félszáz részvevő azzal a céllal érkezett, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak, összehangolják tevékenységüket és erősítsék egymás közötti, de az anyaszervezettel kiépített kapcsolataikat is. Utóbbi érdekében az eseményt végigkísérte Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára, a második napon felesége társaságában tiszteletét tette dr. Halzl József, a szervezet elnöke is, és persze neves anyaországi előadók is szóltak a résztvevőkhöz.

Maga a rendezvény pénteken este kezdődött, megnyitóbeszédet Csáky Csongor mondott, előtte azonban egy kis ünnepségre került sor: átadták a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai szervezetének díját, a Rákóczi-gyűrűt. Pósa Károly, a helyi szervezet elnöke méltatásában elmondta, hogy a fejedelem címerével ellátott ezüst pecsétgyűrűt minden évben annak ítélik oda, aki az adott esztendőben a legtöbbet tett szervezetükért illetve a magyarkanizsai községért. Az első két évben a gyűrűt pedagógusok, Orosz Mária és Fodor Éva kapták, ezúttal dr. Bimbó Mihály polgármesterre esett a választásuk. Nem annyira politikusi, mint inkább emberi hozzáállásáért, szervezetük felé mutatott viszonyulásáért. Dr. Bimbó olyan ember, akire mindig lehet számítani, tette hozzá Pósa.

A községi szervezeteket képviselő rákóczisok között fiatalok is képviseltették magukat. Megnyitóbeszédében Csáky Csongor főtitkár is elsősorban a fiatalokra, az ifjú rákóczisokra fókuszált.

„ Történelem- és irodalomtanárok vezetésével a vajdasági középiskolák jelentős részében megalakultak a középiskolai szervezeteink. Mi igyekeztünk minél több és minél jobb tartalommal megtölteni ezeknek az ifjúsági csoportoknak a mindennapjait, egyebek mellett nyári táborokat, vezetőképzéseket és diákutaztatási programokat szerveztünk számukra, amelyek elnyerték a fiatalok tetszését.”

A főtitkár véleményét a fiatalok is megerősítették, hiszen maguk is nem egy rákóczis programban részt vettek már.

Az első napot egy igazi, borászati ismeretekkel gazdagított borkóstoló zárta. Saghmeister Ernő, a magyarkanizsai Nagy-Saghmeister borászat egyik tulajdonosa (aki nem mellékesen a magyarkanizsai szervezet egyik alapítója) mesélt a borászatról, a borkultúra történelmi alakulásáról, a szőlőtermesztésről és a borkészítésről, majd meg is kóstoltatta a megjelentekkel a Tarcal-hegységen (Fruška gora) termett szőlőjükből készült borokat.

A második nap első vendégelőadója Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke volt, aki kihangsúlyozta, hogy a Rákóczi Szövetség építi és nem rombolja a vajdasági magyar közösséget, ezért eddig is és ezután is megtalálja a helyét a VMSZ programjaiban, tagjai ott voltak és ott lesznek a párt választási listáin. „A VMSZ által ezidáig megfogalmazott választási programok mindig elfogadhatóak voltak a rákóczisok számára, mert ha nem így lett volna, akkor nem lett volna együttműködés, nem lett volna a választáson közös fellépés, nem lettek volna rákóczisok a VMSZ listáján, akár párttagként, akár csak rákóczisként, és ez ezután is így fog lenni.” - nyomatékosította az elnök.

Pásztor István a továbbiakban szólt az elvándorlásról, amit az ideiglenesen külföldre vándorlók, érzése szerint valóban ideiglenesnek is gondolnak, nem adták fel itteni létüket. A párt feladata, hogy megteremtse a feltételeket visszatérésükhöz. Ennek kapcsán szólt a nagyobb beruházásokról, az Európa Kollégiumról, a diákösztöndíjakról, a falu- és tanyagondnoki rendszerről, a gazdaságfejlesztési támogatásokról és minden olyan tényezőről, ami jobbá, élhetőbbé teszi közösségünket. Ez jórészt a VMSZ és a Fidesz között kialakult, teljes körű bizalmi viszonyokra épült együttműködés eredménye. Arra biztatta a rákóczisokat, hogy menjenek ki a választásokra, mert a VMSZ nyugodtan indul, mindennel el tud számolni. Kemény kampány előtt áll a párt, de nem fog gyűlölködni a választási kampány során, mondta végezetül Pásztor.

Az eseményen részt vett Kalmár Ferenc, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa is, aki egyebek mellett Magyarország Vajdaságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatásának fontosságáról beszélt. Takaró Mihály irodalomtörténész előadásában pedig a magyarságtudatról, magyarságunk felvállalásáról hallhattak a résztvevők. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a tanács és a Rákóczi Szövetség programjaiban megjelenő közös tevékenységekről beszélt.

„Mi már akkor egymásra találtunk a Rákóczi Szövetséggel, amikor a civil szervezet a Kárpát-medencei magyarság szolgálatának gondolatát a zászlójára tűzte, hiszen a vajdasági magyarság szolgálatában tenni és dolgozni az MNT alapvető célkitűzése is. Mi nagyon szoros kapcsolatot ápolunk a szövetséggel, különösen a magyar nyelvű oktatás területén, az ahhoz kapcsolódó akcióinkban a Rákóczi Szövetségre mindig tudunk támaszkodni. Mi büszkék vagyunk arra, hogy nálunk működik a nemzeti tanácsok rendszere, ugyanakkor reméljük, hogy előbb vagy utóbb ugyanez megvalósul a többi Kárpát-medencei országban is, ahol ugyancsak élnek nemzettársaink. Az összejövetelen természetesen kitérek az MNT kínálta pályázatokra és mindazokra az akciókra, amelyek az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra és a nyelvhasználat terén, megfelelő együttműködés mellett egész közösségünk javára válhatnak.” - hallottuk Hajnal Jenőtől az előadása előtti percekben.

A találkozó résztvevői a Művészetek Háza mozitermében szombaton este megtekintették a Lovasíjász című magyar film vajdasági premierjét, majd elbeszélgettek az egyik szereplővel és a filmforgalmazó képviselőjével.

A vasárnapi zárónapon a még ottmaradt mintegy 20 résztvevő kötetlen beszélgetést folytatott a szervezeteikben jelentkező gondokról, tervezett akcióikról és mindarról, ami a Rákóczi Szövetséget egy emberközeli, egy magyar emberhez közeli, nemzeti érzelmű szervezetté teszi itt nálunk, Vajdaságban, de az egész Kárpát-medencében is.

Bödő Sándor