A Szerbiai Energiaügynökség nemrég módosította a garantált villamosenergia-ellátás árának meghatározására vonatkozó módszertant, és négy új határozatot fogadott el. A Danasnak nyilatkozó szakértők szerint ezek a változások egyelőre nem eredményeznek áremelkedést a lakosság és a gazdasági szereplők számára, ugyanakkor az új költségelemek hosszabb távon növelhetik az áram árát.

A döntések elsősorban az energetikai vállalatokat érintik, különösen a megújuló energiaforrásokból – például naperőművekből és szélerőművekből – villamos energiát termelő cégeket.

Milyen változásokat vezettek be?

A Hivatalos Közlönyben közzétett első döntés módosítja a költségek felosztásának módját.

A korábbi „objektív kritériumokra” való általános hivatkozás helyett mostantól az Energiaügynökség külön döntésben, részletesebben szabályozza a költségek nyilvántartását és elkülönítését.

A második döntés értelmében az árképzésnél figyelembe vett működési költségek közé bekerülnek az egy évnél hosszabb használati joggal rendelkező eszközök lízingköltségei is.

Ez azt jelenti, hogy a lízingelt berendezések költségeit mostantól hivatalosan is elismerik az árszabályozásban, ami azokat az energetikai vállalatokat érinti, amelyek lízingelt eszközöket használnak.

A harmadik döntés új fogyasztói kategóriát vezet be erőművek néven, amely a közép- és kisfeszültségű hálózatra kapcsolt villamosenergia-termelő vállalatokat foglalja magában.

Ez azt jelenti, hogy az erőműveket mostantól külön fogyasztói kategóriaként kezelik, amikor villamos energiát vesznek át a rendszerből.

A negyedik döntés részletesen szabályozza az erőművek villamosenergia-elszámolását a generátor típusa, a csatlakozás módja, az üzemelési rendszer és a mérési módszer alapján.

A változások egyelőre nem érintik a lakossági és vállalati árakat

Nenad Bumbić, a Fogyasztóvédelem egyesület elnöke szerint a módosításokat a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú használatának összefüggésében kell vizsgálni, mivel ezek nem biztosítanak olyan stabil termelést, mint a hagyományos hőerőművek.

Mint elmagyarázta, a naperőművek, szélerőművek és más megújuló források termelése jelentős ingadozásokat mutat: egyes időszakokban többet termelnek a szükségesnél, máskor viszont energiát vesznek fel a hálózatból, ami megnehezíti a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) számára a rendszer kiegyensúlyozását.

„Ez problémát jelent az EPS számára, mert folyamatosan ki kell igazítania saját termelését” – mondta Bumbić, hozzátéve, hogy az új módszertan célja valójában az, hogy ösztönözze a megújuló energiaforrások termelőit a rendszer igényeihez jobban igazodó működésre.

Szerinte a korszerűbb és a hálózathoz jobban alkalmazkodó erőművek alacsonyabb költségekkel működhetnek majd, míg a régebbi és kevésbé rugalmas létesítmények nagyobb terheket viselhetnek.

Úgy véli, a mostani változások közvetlenül nem befolyásolják az áram árát a lakosság számára. Ugyanakkor a lízingköltségekre vonatkozó döntés a jövőben enyhe áremelkedést okozhat.

„Amikor az EPS új villamosenergia-árat javasol majd, ezeknek a költségeknek egy része kisebb mértékű drágulást eredményezhet, de ez nem jelentős összeg” – mondta Bumbić.

Az erőművek külön fogyasztói csoportként történő bevezetésével kapcsolatban kiemelte, hogy erre már korábban szükség lett volna, mert így világosabban szabályozható a termelők és az elektroenergetikai rendszer viszonya, különösen a megújuló energiaforrásokat használó kisebb termelők számának növekedése mellett.

Ez az aktív fogyasztó koncepciója miatt is fontos, amely lehetővé teszi, hogy a megtermelt többletenergiát értékesítsék a piacon. A szerbiai jogszabályok ezt jelenleg a vállalatok számára teszik lehetővé, magánszemélyek számára azonban még nem.

„Nálunk a rendszer továbbra is főként a nagy termelőkre épül, míg például az Egyesült Államokban már elterjedt az a modell, amelyben a napelemekkel rendelkező lakosok is bevételhez juthatnak az energiatermelésből. Szerbiában ez továbbra is nehézkes és fejletlen” – mondta Bumbić.

Ez a magasabb árak beharangozása?

Velimir Gavrilović energetikai szakértő szerint a módszertan módosításai előrevetítik a villamosenergia-árak jövőbeli változásait, mivel pontosabban meghatározzák, milyen költségeket számíthat fel a szolgáltató az árban.

Emlékeztetett arra, hogy a módszertan a garantált ellátásban részesülő fogyasztókra vonatkozik, ahol a kijelölt szolgáltató gyakorlatilag az EPS, amely jogosult a működés indokolt költségeit beépíteni az árakba.

„Ez a módszertan most pontosítja, melyek ezek az indokolt költségek. Konkrétan most már a lízingköltségek is ide tartoznak, ami azt jelenti, hogy ha az EPS berendezéseket, létesítményeket vagy járműveket lízingel, ezek a költségek végül megjelenhetnek a fogyasztók által fizetett árban” – magyarázta Gavrilović.

Kitért arra is, hogy az erőművek külön státuszt kapnak a rendszerben, ami szerinte a fogyasztó-termelőkre vonatkozik.

Gavrilović emlékeztetett: korábban lehetővé tették, hogy bizonyos, formálisan kisvállalkozásnak minősülő cégek átkerüljenek a garantált ellátás rendszerébe, így kedvezőbb, garantált villamosenergia-árakhoz jutottak, noha fogyasztásuk jóval meghaladta az ilyen kategóriába tartozó tipikus szintet.

„Vannak cégek, amelyek évente akár ezer megawattórát is fogyasztanak, mégis átkerülhettek a garantált ellátásba, ami különösen azoknak kedvezett, akiknek magas az éjszakai fogyasztásuk, amikor alacsonyabbak az árak” – mondta, hozzátéve, hogy így bizonyos előnyökhöz jutottak.

Véleménye szerint az erőművekre és az elszámolás módjára vonatkozó módosítások szigorúbb és részletesebb költségelszámolást eredményezhetnek ezeknél a fogyasztó-termelőknél, magasabb díjak formájában.

„A beavatkozás lényege, hogy a pontosabban meghatározott költségek és elszámolások révén több pénzt gyűjtsenek be” – zárta gondolatait Gavrilović.