A Faktor plus felmérése szerint a kormányzó koalíció előnnyel várhatja az esetleges előrehozott parlamenti választásokat Szerbiában, miközben az ellenzéki térfelet mély megosztottság és a diákmozgalom szerepéről szóló vita jellemzi. Elemzők szerint a választás időpontja kevésbé meghatározó, mert a választók többsége már régóta elköteleződött, az ellenzék pedig világos program hiányával és külső tényezőktől való függéssel küzd. A fő kérdés az lehet, hogy a politikai szereplők elfogadják-e majd a választók akaratát, vagy az eredmények vitatása újabb megosztottsághoz vezet.

A kormánypárti koalíció jelentős előnnyel várhatja az esetleges előrehozott parlamenti választásokat Szerbiában – hangzott el az Euronews Serbia műsorában. A politikai helyzetről, a választások lehetséges időpontjáról, az ellenzék állapotáról és a párbeszéd szükségességéről Dragoljub Kojčić politikai filozófus és Rajko Kapelan, a Társadalmi Stabilitási Központ munkatársa beszélt.

A Faktor plus áprilisi felmérése szerint, ha most tartanák a választásokat, a Szerb Haladó Párt 46,4 százalékot, a Vladan Đokić (a Belgrádi Egyetem rektora) nevével fémjelzett diáklista pedig 28,7 százalékot szerezne. A Beta ismertetése szerint a cenzust ezen kívül a proeurópai ellenzék, a Szerbiai Szocialista Párt és Branimir Nestorović listája lépné át.

Kojčić szerint a kormánypárti többség akkora előnyben van, hogy technikai és politikai szempontok alapján maga választhatja meg a választások számára legkedvezőbb időpontját. Úgy vélte, Szerbiában erős politikai polarizáció figyelhető meg, bár ez nem hasonlítható az amerikai kétpárti rendszerhez.

Kapelan szerint a választások pontos dátuma kevésbé lényeges, mert a választók többsége már hosszabb ideje elköteleződött valamelyik oldal mellett. Emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vučić korábban két–hat hónapos időszakot említett lehetséges választási időpontként, és szerinte hamarosan pontosabb dátumot is közölhet. Hangsúlyozta: a legfontosabb az lenne, hogy minden politikai szereplő elfogadja a választók döntését.

A két megszólaló bírálta az ellenzéket és a diákmozgalom körül kialakult politikai helyzetet is. Kojčić úgy fogalmazott, hogy az ellenzék megosztott, támogatottsága szerinte alacsony, és erősen függ nyugati politikai központoktól. Azt állította, hogy Szerbiában két politikai szemlélet ütközik: az egyik a szuverenitást hangsúlyozza, a másik pedig szerinte Brüsszelből és Washingtonból vár megerősítést.

Kapelan szerint a diákmozgalom komolyan átrendezte az ellenzéki oldalt. Úgy vélte, a parlamenti ellenzék eleinte megpróbált rákapcsolódni a diákok támogatottságára, a diákmozgalom azonban nem kívánta soraiban látni a korábbi ellenzéki pártokat. Emiatt szerinte nyílt verseny alakult ki az ellenzéki szavazókért.

A választási feltételekről és a párbeszédről szólva Kojčić azt mondta: ha az ellenzék valóban a választási feltételekről akar tárgyalni, akkor késznek kellene lennie arra, hogy részt vegyen az államfő által kezdeményezett párbeszédben. Szerinte nem külső szereplőknek kellene meghatározniuk a szerbiai választási feltételeket.

Kapelan úgy értékelte, hogy a kormánypárt előnye részben abból fakad, hogy a választók tudják, mire számíthatnak tőle. Azt mondta, aki a Szerb Haladó Pártra szavaz, az a 2012 óta elért eredményekre és ismert politikai szereplőkre voksol, míg az ellenzéki oldalon szerinte nem látszik világos program és személyi kínálat.

Az Euronews Serbia beszámolója szerint a megszólalók egyetértettek abban, hogy az esetleges választások után a legfontosabb kérdés az eredmények elfogadása lesz. Kapelan arra figyelmeztetett, hogy újabb politikai feszültségeket okozhat, ha valamelyik szereplő vereség esetén is győzelmet hirdet, vagy megkérdőjelezi a választói akaratot.