Bárkitől megkérdezve: „Ön hány éves?”, gyorsan rávágná a választ; hisz kronológiai korunkat számoljuk, ünnepeljük. Ha viszont úgy tenném fel a kérdést hogy: „ Tudja-e azt, hogy valójában hány éves az ön szervezete?”, valószínűleg csak furcsán nézne rám.

Sokáig úgy tartották, hogy a naptári éveink száma határozza meg korunkat. A tudomány mai állása szerint viszont testünk lehet fiatalabb vagy idősebb is attól, mint ami az igazolványunkban olvasható.

Maga az öregedés fiziológiás jelenség, létünk azon velejárója, mely elkerülhetetlenül bekövetkezik. Korányi Sándor, a magyar orvoslás egyik nemzetközi jelentőségű alakja az 1930-as években fogalmazta meg úgy, hogy ez az alkalmazkodóképességünk csökkenését jelenti. S valóban, számtalan tény támasztja alá ezt a definíciót, például, hogy az ötödik X táján egyre gyengében látjuk a közeli tárgyakat a szemlencse rugalmatlanná válása miatt. Az öregedés külső jegyei egyértelműek: megereszkedik a bőr, pigmentfoltok és ráncok jelennek meg; az izom tónusa és ereje is kisebb lesz; a testsúly csökkenhet vagy növekedhet (ez utóbbi a felhalmozódó zsírszövet miatt). A csontok törékenyebbé válnak, az érzékszervi funkciók és a kognitív tevékenység minősége is csökken, s megnyilvánul a mindennapi tevékenységekben. A belső jelek nem láthatóak ugyan, de minden ember szervezetében jelentkeznek: a szövetek állományt veszítenek (sorvadnak), és a kötőszövetesedés is jelentősebb mértékű, mely hozzájárul a mozgásszervi, illetve különböző zsigeri működés csökkenéséhez is.

A biológiai életkor szervezetünk funkcionális állapotát hivatott kifejezni, vagyis, hogy valós korunkhoz képest mennyire vagyunk elhasználódva . Ez történhet lassabban vagy gyorsabban, melyért mintegy 25-35%-ban a genetika tehető felelőssé. A velünk született, kódolt adottságainkon nem tudunk változtatni. Sokkal dominánsabb azonban a hatása annak, ahogyan élünk. Öregedésünkért vagy fiatalos lendületünkért 65-75%-ban felelős a szociális életmódunk: a családi állapotok és a párkapcsolati helyzetünk, a munkahelyi szokások; ugyanúgy, mint az egyéni szokásaink: dohányzás, alkoholfogyasztás vagy ezeknek kerülése, a mozgás szerepe mindennapjainkban, táplálkozási szokásaink és a stressz is, aminek kitesszük magunkat, vagy amit igyekszünk kerülni.

S habár az öregedés folyamata nem előzhető meg, mert az élet szerves része; szerveink idő előtti elhasználódását és a funkciók korai csökkenését megelőzhetjük, ütemén és az esztétikai megjelenésén igenis lehet változtatni, a tudatosan megválasztott, egészséges életmóddal. Rajtunk áll, hogy teszünk-e ezért.

A biológiai életkor kiszámítása szolgál útmutatóul, hogy szervezetünk mennyire van amortizálódva, vagyis a kronológiai korunkhoz képest hány évvel fiatalabb, vitálisabb vagy öregebb a testünk. A különböző weboldalak sokféle párperces tesztet kínálnak ehhez. Legtöbbjük nem fogalmaz pontosan a kért adatokkal kapcsolatban, vagy nem illünk bele a felkínált válaszok egyikébe sem. Ez a pontatlanság arra utalhat, hogy tudományosan megalapozatlan módon állították össze a kérdéseket, s hogy a háttérben nincs szakember, aki ezt leellenőrizte volna.

Másrészt az öregedés nem pillanatnyi állapot, melyet például egy biorezonanciával le lehet mérni (melyen sok ilyen jellegű vizsgálat alapszik), hanem egy olyan folyamat, mely percről percre haladva változik.

Orvosi kivizsgálások is léteznek, melyek a biológia életkort hivatottak megállapítani a szervezet bizonyos paramétereit lemérve, mint vérzsírszint, tüdőkapacitás, állóképesség és egyes érzékszervek fiziológiai állapota. Ezek pontosak, de szintén csak a pillanatnyi állapotot tudják kimutatni. Ha a vizsgálatokat meghatározott időnként elvégeznék, kimutatásokat készítenének belőlük analizálva azt; majd a kapott eredmény után egyéni útmutatást biztosítanának, sokat lehetne segíteni a negatív tényezők kiszűrésében, és az egészségi állapot helyreállításában.

Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk, az életstílust kell lemérni, legalább 6 hónap, egy év távlatában retrográd, vagyis visszamenőlegesen.

Pontosan megfogalmazott kérdésekre van szükség testi, lelki és szellemi síkon az életünkről, mert nem csak a testünk öregszik, hanem mi magunk egészében.

A kérdések között helyet kell kapnia minden olyan tényezőnek, mely már bizonyítottan, hatással van az öregedési folyamatok lassítására, ezek pedig a rendszeres testedzés, mindennapi bőséges reggeli, nem enni étkezések közt, a megfelelő testsúly megtartása, nem dohányozni, és az alkoholfogyasztást is kerülni, illetve 6-8 órát aludni rendszeresen. Ezt támasztja alá egy jelentős tanulmány is, melyet majdnem 7000 személlyel végeztek 9 éven át Kaliforniában.

A fenn említett kutatási eredményeket figyelembe véve, s alkalmazva azokat napról napra, észrevehető változások jelentkeznek majd mind testi, mind szellemi és lelki téren. Csak aztán ne tessék csodálkozni, ha az utcán régi ismerős így szólít meg: „Hű, mennyire fiatalosan nézel ki, mi a titkod?”

Farkas Beáta