Egy brémai kezdeményezés új szintre emelte a Németországban zajló politikai vitát. A tartományi rangú város vezetése úgy döntött, hogy szövetségi szinten fogja kérelmezni, hogy kezdjék meg az Alternatíva Németországért (AfD) párt betiltására irányuló eljárást a Szövetségi Alkotmánybíróságnál.

Ez az első alkalom az ország történetében, hogy egy tartományi kormányzat lépne fel egy parlamenti párt jogi megszüntetéséért.

A Brémát vezető koalíció – szociáldemokraták, zöldek és baloldaliak – közösen nyújtották be az indítványt amelyet helyi kereszténydemokrata politikusok is támogattak. Vezetőjük, Andreas Bovenschulte szerint a cél az, hogy „ne vádolhassák őket késlekedéssel, amikor a demokrácia védelméről van szó”.

A döntés hátterében a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) nemrégiben hozott határozata áll: a hivatal „bizonyítottan szélsőjobboldalinak” minősítette az AfD-t, amire válaszul a párt politikai üldöztetésről beszélt és jogi lépéseket tett.

A német politikai közvéleményben komoly vita zajlik arról, mennyire hatékony vagy éppen veszélyes eszköz egy ilyen drasztikus lépés. A múlt tanulságaiból kiindulva többen attól tartanak, hogy az intézményes tiltási kísérletek inkább erősíthetik az AfD-t, A brémai indítvány megosztja az országos politikát. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője, Hendrik Wüst szerint csak „megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokkal” lehet csak szó a betiltásról. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, Markus Söder úgy fogalmazott: „Az AfD-t nem betiltani kell, hanem politikailag legyőzni.”

A betiltás felé mutató kisebb lépések már most megjelentek. Két AfD-képviselőt kizártak egy hivatalos, Szerbiába induló külügyi delegációból, azzal az indokkal, hogy egy szélsőségesként besorolt párt nem képviselheti Németországot külföldön.

Emellett több tartomány vizsgálja, hogy az AfD-tagság összeegyeztethető-e a közszolgálati dolgozói státusszal, például bírók, rendőrök vagy tanárok esetében.

Az AfD vezetői, Alice Weidel és Tino Chrupalla a pártjukat rossz színben feltüntető döntéseket politikai támadásként értelmezik, és pert indítottak az alkotmányvédelmi hivatal ellen, amit szerintük a belügyminisztérium irányít politikai alapon.

Németországban jogilag egy párt betiltására három szereplő jogosult: a Bundestag (alsóház), a Bundesrat (felsőház) és a szövetségi kormány – a döntést pedig kizárólag a Szövetségi Alkotmánybíróság hozhatja meg, kétharmados többséggel. Egy ilyen eljárás során tehát a politikusok kezdeményezhetnek, de a döntés kizárólag a bíráké.

Az AfD a februári német választáson 20,8 százalékkal a második helyen végzett, azóta pedig az ország legerősebb pártjává erősödött. Továbbra is nyitott a kérdés, hogy hogyan hat a demokrácia stabilitására és az AfD további növekedésére a párt hatósági eszközökkel való korlátozása. A betiltási kísérlet fokozhatja azt az elitellenes érzést, amely eddig is nagy szerepet játszott az AfD felemelkedésében.