Divattá vált az utóbbi időben probiotikus készítményeket enni, hogy „odabenn minden rendben legyen“. De tisztában vagyunk-e azzal, hogy pontosan mit takar a kifejezés; sőt, továbbmegyek: a prebiotikumról és a szimbiotikumról hallott-e már valaki? Ezek szintén szoros kapcsolatban állnak az egészséges bélflórával.

Mit jelent a probiotikum elnevezés?

Két görög szóból tevődik össze: pro (részére, számára) és bios (élet); vagyis jelentése: az életért, az élet számára. Azoknak az élő mikroorganizmusoknak összességét jelöli, melyek a bélflóránk egészségét megtartó, illetve azt helyreállító hatást tudnak kifejteni. Legismertebbek a tejsavbaktériumok: Bifidobacterium, Lactobacillus és a Streptococcus fajai.

Csak megfelelő számban fogyasztva tudnak megtelepedni és érvényesülni a vastagbélben, mivel számuk megfogyatkozik a gyomorsav, illetve a vékonybél enzimeinek hatására, ahogy végighaladnak az emésztőrendszeren. Megtelepedésük átmeneti, s nem változtatnak jelentősen az egészséges bélflórán.

Mikor és miért van rájuk szükség?

Egy egészséges embernek, ha változatosan táplálkozik, és törekszik helyes életmódot folytatni, nincs szüksége külön probiotikumos készítményt fogyasztani.

Azoknál, akik nagyobb igénybevételnek vannak kitéve (stresszel teli életvitel, várandósság, gyógyszerek állandó szedése, helytelen táplálkozás), a bélflóra egyensúlya felborulhat: a káros mikroorganizmusok elszaporodnak, kellemetlen tüneteket vagy megbetegedést okozva. Ilyenkor segítenek a jótékony bélbaktériumok, melyek helyreállítják az egyensúlyt. Ezért ajánlatos az említett kategóriákba tartozóknak naponta probiotikumban gazdag ennivalót fogyasztati. A hasmenéses állapotok, antibiotikumos kúrák szintén megkívánják a probiotikumos támogatását. Ebben az esetben gyógyszeres készítményeket ajánlott fogyasztani. Sikeres a probiotikumok alkalmazása egyes betegségek kísérő-terápiájaként is, pl. a Helicobacter pylori-fertőzés, az irritabilis bél-szindróma, néhány májbetegségek esetén, vagy a kemoterápia ideje alatt. Egyes fajok jól bontják a tejcukrot, így csökkentve a laktóz-intolerancia tüneteit.

A jótékony baktériumok, amellett, hogy egyensúlyban tartják a vastagbél flóráját, néhány B-vitamin fajtát és K-vitamint is termelnek, segítik a bélfalat alkotó sejtek immunreakcióját, illetve a káros metabolit-végtermékek lebontását. Az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kialakulását is csökkentik.

Milyen formájában fogyaszthatunk probiotikumot?

Élelmiszerekkel a táplálkozás részeként, vagy gyógyszeres készítmények formájában juthatunk hozzá.

A meghatározás szerint probiotikumos ennivalónak minősül az a termék, mely grammonként legalább 10⁶ jótékony, élő baktériumot tartalmaz. Kétféle élelmiszerről beszélhetünk: egyik csoportot azok alkotják, melyek természetes állapotukban tartalmazzák őket, a másik csoportba pedig az iparilag hozzáadott, vagyis az élő baktériumokkal dúsított készítmények tartoznak. Legismertebb élelmiszerek az élőflórás joghurtok, a kefir, túró és az erjesztett sajtok (camembert), sajtkrémek. Kevesen gondolnák, de télen a savanyú káposzta, míg nyaranta a kovászos uborka is kitűnő természetes probiotikum-forrás. A jófajta szőlőből készülő vörösbor is kiváló erre a célra – mértékkel fogyasztva. A boltok polcain lévő, probiotikusnak kikiáltott ennivalók közül sok sajnos nem felel meg a fenn említett követelménynek.

A gyógyszergyári termékekben (általában kapszulákban) liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes baktériumok vannak, 10⁸ - 10¹⁰ számú bacit tartalmaznak grammonként.

Nem létezik megfelelő probiotikum-antibiotikum párosítás: a különböző antibiotikumhoz neki legjobban megfelelő probiotikum nincs. Ezért ajánlott a minél gazdagabb összetétellel rendelkező kapszulát választani.

Prebiotikumok – mire szolgálnak?

Ezek természetes, szerves tápanyagok, melyek kizárólag a probiotikumok táplálására szolgálnak (a mi szervezetünk nem tudja felhasználni őket). Fontosságuk abban rejlik, hogy segítik a kedvező hatású bélbaktériumok megtelepedését és elszaporodását a vastagbélben. Olyan növényi táplálékokkal tudjuk őket magunkhoz venni, mint pl. a köles, zab, teljes kiőrlésű búza, zöld leveles zöldségek, vörös-, és fokhagyma, szederfélék. Az egyes élelmiszerekhez hozzáadott inulin és néhány frukto-oligoszaharid ugyígy biztosítja a bélbaktériumok tápanyagát. A prebiotikumot szintetikus készítményként is meg lehet vásárolni.

Mik azok a szimbiotikumok?

Szimbiotikumoknak nevezzük azokat a készítményeket, melyek probiotikumot és prebiotikumot is tartalmaznak, ezzel összegezve a két kedvező hatást, sőt így fel is erősítik egymást. Már léteznek olyan tejtermékek, melyek előállításánál kifejezetten a szimbiotikus hatás elérését helyezték előtérbe.

Dr. Farkas Beáta