Nézzük meg először, hogy milyen jelenségről van szó pontosan.

Az ultraibolya sugárzás (UV az angol ultraviolet szó rövidítése) az elektromágneses spektrumban az X sugarak és a látható fény közötti hullámtartományba esik. Ez a napfénynek azon része, melyet egyetlen érzékszervünkkel sem tudunk észlelni.

Egészségügyi szempontból jelentős a felosztása, mely az általa kiváltott hatáson alapszik. Minél kisebb a hullámhossz, annál nagyobb a biológiai hatás. Ez szerint:

• a 400-315 nm hosszúságba eső tartomány az UVA, hosszúhullámú, melynek gyenge a hatása;
• az UVB 315-280 nm közé esik, középhosszúságú, intenzív hatással van a bőrre, és a rahitisz ellen véd (a D vitamin termelését elősegítve);
• a rövidhullámú rész az UVC, mely germicid (csíraölő) hatással bír, 280-200 nm-es, és kifelyezetten erős hatású a szövetek fehérjéire, és hemolízist is okoz. Szerencsére, az atmoszféra ózonon felüli részében majdnem teljesen abszorbálódik.

A napsugaraknak 40%-a az infravörös tartományba esik, a látható fény 50%-nyit tesz ki, míg az UV 10%-ot. Még úgy is ez a legjelentősebb ultraviola-forrás a Földön, hogy a Napból kiinduló mennyiség csupán 9%-a éri el a földfelszínt.

Az UVA és az UVB 300.000 km/s sebességgel halad, és visszaverődik a különböző felületről, aminek ütközik. A legtöbb természetben megtalálható anyag, mint pl. a föld és a fű, csupán 10%-ot ver vissza, míg a hó akár 80%-ot! Ezért veszélyes nem védeni a szemet a magaslati, havas fennsíkokon, mely hóvakságot idézhet elő. A tenger felületéről szintén visszaverődnek az UV sugarak, viszont itt részben abszorbálódnak is. Behatolva a vízbe, nagyjából fél méter mélyen jelen van a sugárzás 40%-a, erre pedig az úszóknak kell feltétlenül odafigyelniük.

Az ibolyántúli sugárzás mennyisége változik:

· az évszaktól függően (legmagasabb az értéke nyáron),

· a napszaktól (11-13h közt a legerősebb),

· a földrajzi elhelyezkedéstől (az ekvátor körül a legjelentősebb),

· a földrajzi magasságtól (hegyekben a legintenzívebb),

· a felhősségtől ( mellyel fordítottan arányos),

· és a levegő szennyezettségétől függően is.

Az UV mesterséges forrásai a következők: autogén hegesztők, higany-kvarc lámpák, elektromos kemencék, melyekben a fémeket olvasztják és a lézer. Ezek a sugarak az UVA és az UVB tartományba esnek.Az említett eszközökkel dolgozó munkások állandó ultraibolya sugárzásnak vannak kitéve, melyet megfelelő védőöltözettel és felszereléssel tudnak kiküszöbölni.

Az UV-sugarak jelentős hatással vannak szervezetünkre.

• Az aktinikus (szoláris) sugárzás lehet pozitív (D vitamin termelődése, vérkeringés-javító, regeneráló) és negatív hatással is a bőrünkre.

Kétféle védőmechanizmussal rendelkezik bőrtakarónk a sugárzás ellen: a szarurétegével és a melanin nevű pigmenttel.

A besugárzás hatására jelentkező élettani folyamat, vagyis a fotokémiai hatás 2 féle lehet: patológiás, ha maga a bőrszövet nem egészséges genetikai vagy szerzett betegség folytán; ekkor különböző allergiás, fototoxikus vagy krónikus bőrelváltozások jelentkeznek az UV hatására.

Az egészséges bőrű embereknél pedig a normál abszorpció következményeként a következőféle jelenségek lesznek tapasztalhatók - ha elég hosszan ki vannak téve a sugárzásnak.

KORAI PIGMENTÁCIÓ – rövid ideig tartó UVA hatására keletkezik, de, néhány óra elteltével vissza is húzódik. Nem nő a melanin festékanyag mennyisége a bőrben, hanem a már meglévő oxidálódik, és a sejten belüli elhelyezkedése változik.

BŐRVÖRÖSSÉG – magyarul: leégés az UVB-sugárzásnak hirtelen, hosszabb ideig kitett bőrön jelentkezik. 2-4 órányi latens periódus után válik pirossá a bőr. Ez átlagosan 12-24 óráig marad meg. A tünetek variálhatnak enyhe bőrpírtól az összefolyó hólyagokig; bőrduzzanattal, égés és fájdalom érzettel. Az általános közérzetre is rányomhatja bélyegét: enyhe láz, fejfájás, hányinger is jelentkezhet. Néhány nap elteltével a tünetek visszahúzódnak, a bőr sérült, felszíni rétege lehámlik, pigmentálttá válik, mely hosszú ideig megmarad. Egyidőben a bőr szarurétege is megvastagszik, védőfunkcióként az esetleges követlező napégés ellen.

PHOTOAGING – vagyis a korai bőröregedés ultraibolya sugarak hatására. Hosszútávú, állandó, erős napsugárzás korai bőröregedést okoz. Itt az UVA és az UVB hatás egyaránt érvényesül. A napnak leginkább kitett bőrfelületeken a legészrevehetőbb a változás: kézhát, tarkó, arc, melyeken a bőr szárazzá válik, durva lesz és megvastagodott. Gyakori a földműveseknél és a tengermelléken élők esetében. Legújabban ugyanez a folyamat lett megfigyelve azon hölgyek esetében, akik évek óta folyamatosan csokibarnára égetik magukat a kvarclámpák alatt.

FOTOKARCINOGENÉZIS – habár az ózonréteg nagy mennyiségű UVB-t fog fel, mégis érkezik annyi a földre, mely a bőrrák kialakulását elősegíti, ha évekig ki van téve erős sugárzásnak. A folyamat hosszú. Először premalignus elváltozások jelentkeznek, melyek könnyen észrevehetők, és, ha idejében kerül orvoshoz a páciens, megelőzhető a baj.

• A nagy mennyiségű UV sugárzás idegrendszerre gyakorolt hatása nem épp kellemes : fejfájás, szédülés, általános kimerültség, ingerültség, fáradtság jelentkezhet, sőt láz is.
• Ahogyan a bőrre, úgy a szaru-, és kötőhártyára is a szemben negatív hatással van az erős ultraviola sugárzás. Gyulladást okoz, mely klasszikus tünethármast eredményez: könnyezés, fotofóbia és spazmus: vagyis, a beteg képtelen kinyitni a szemét. A fájdalom nagyon erős. A mélyebb rétegek érintetlensége miatt néhány nap alatt elmúlik, de mindenképp szemészhez kell fordulni. Ez az a bizonyos hóvakság, mely a védőszemüveget nem viselő hegesztőmunkások körében is elég gyakori.
• Optimális mennyiségű napfény metabolizmus serkentő hatású: emeli a pszichofizikai tónust, a munkabírást növeli és a közérzetet javítja.
• Baktericid hatása végett UV-lámpákat használnak sterilizálásra egyes laboratóriumokban és egészségügyi intézetekben. De ugyanezt a hatást érhetjük el lámpa nélkül, ha a kitesszük a napra időről időre az ágyneműt, a ruháinkat, elhúzzuk a függönyöket az ablakok elől, és engedjük, hogy a napfény bejusson az otthonunkba is.

A fentiekből levonható a tanulság, hogy a jótékony hatás igenis jelentős, nem kell és nem is szabad elbújni a nap elől! De ahhoz, hogy megóvjuk magunkat a nem kívánt reakcióktól, ajánlott betartani néhány (magától értetődő) szabályt.

• Napfénynek csakis fokozatosan szabad kitenni a bőrünket! A legerősebb UV sugárzás idején, 10-16h közt nem szabad egyszerre hosszabb ideig tartózkodni a napon, mint 15 perc; a 6 hónapnál fiatalabb csecsemőket pedig egyáltalán ne tegyük ki direkt napfénynek ebben az órákban.
• Olyan ruhadarabokat kell választani, amelyek kellően légáteresztőek, de fedik a test nagy részét (kart, lábat). Természetes anyagból legyenek (pamut, len), és világos színűek.
• A fejet kalappal kell védeni.
• A napszemüvegre ne úgy tekintsünk, mint egy divatkellékre! Szemünket éppoly fontos védeni a sugaraktól, mint a bőrünket. Figyeljünk arra, hogy a lencsék minőségesek legyenek, s ne csak sötétre festett plasztika, mert azzal épp ellenkező hatást érünk el: a kiszélesedő pupillákon át még inkább károsodik a szemünk! Főleg időseknek, vagy akiknek volt már lézeres szemműtétjük, illetve a világos szeműeknek kell erre odafigyelni. A hegyekben (télen és nyáron egyaránt) ajánlatos a viselete, a tengermelléken pedig különösen a vízparton és hajók fedélzetén.
• Napkrémet kell használni a szabadon maradt bőrfelületen, ha a kritikus időszakban több, mint 15 percet kell a napon tartózkodnunk; vagy délelőtt 10 óra előtt és délután 4 óra után, ha napozunk. A bőr típusától függően magas faktorszámút válasszunk, 2-3 óránként újra átkenve magunkat. A védőfaktor (SPF – sun protecting factor) azt mutatja meg, hogy hány százalék UV sugarat ver vissza a készítmény (krém, olaj, naptej). Lehetőleg UVA és UVB védelemmel egyaránt rendelkezzen és vízhatlan is legyen.

Farkas Beáta