A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban - erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a dubrovniki világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv.

A dokumentum szerint, amelyet az MTI szemléz, a globális átlagban évi mintegy 2,2 milliméteres tengerszint-emelkedés Dubrovnik térségében felgyorsult: míg korábban évente 0,83 milliméteres növekedést mértek, ez az érték 3,62 milliméterre emelkedett. A jelentés a dubrovniki városi tanács következő ülésének napirendjén szerepel.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége árvíz- vagy eróziós kockázatnak lehet kitéve. A tengervíz-elöntést követő kiszáradás sókristályosodást idéz elő, amely hosszú távon károsítja a kőépítményeket, így különösen veszélyezteti a történelmi városrészeket.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható, a kibocsátási forgatókönyvtől függően. A növekvő vízszint az óváros történelmi csatornarendszerét is egyre nagyobb terhelés alá helyezi, és az alacsonyabban fekvő területeken visszatérő elöntéseket okoz.

A terv készítői szerint, amennyiben a tengerszint eléri a kritikus szintet,

elkerülhetetlenné válhatnak a partvédelmi beavatkozások, például tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi létesítmények építése a víz betörésének megakadályozására.

A jelentés arra is kitér, hogy a térségben egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. A heves esőzések és a magas tengervíz együttesen növelik a városi árvizek kockázatát, miközben Dubrovnik az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak.