Az általános felmelegedés egyik újabb jele volt, hogy az Északi-sarkvidék jégtakarója az idei télen csak nagyon kis mértékben tudott regenerálódni. A amerikai műholdas felvételeket elemezve az AFP hírügynökség a geopolitikai feszültségek egyik gócpontjaként nevezte meg a sarkvidéki mérés eredményét.

A tengervíz fagyásából keletkező északi-sarkvidéki jégréteg nyáron olvad, télen pedig regenerálódik. Az éghajlatváltozás miatt azonban a regenerálódás aránya évről évre csökkenőben van.

A mértékadónak számító amerikai hó- és jégadatkutató intézet, az NSIDC szerint a 2025/2026-os télen a jégtakaró regenerálódásának mértéke alatta maradt az előző télinek, amely már szintén a legkisebb volt az utóbbi négy évtizedben.

Ha ez a tendencia március végéig folytatódik, akkor ez a tél az öt legrosszabb között lesz a 2016, 2017, 2018, 2025-össel együtt. Sőt, ha a jég egyáltalán nem hízik tovább március végéig, akkor a tavalyi rekord is megdől.

A tavalyi télen a jégtakaró március 22-én érte el a legnagyobb kiterjedését, amelyet 14,31 millió négyzetkilométerre becsültek. Idén a legnagyobb jégtakarót március 10-én mérték: 14,22 millió négyzetkilométert.

A globális hőmérséklet-emelkedés az Északi- és a Déli-sarkot aránytalanul súlyosan érinti, az Északi-sarkvidéken négyszer olyan gyors a felmelegedés, mint máshol. Az elmúlt tizenegy év a valaha mért legmelegebb volt a Földön.

Ha a sarkvidéki jégtakaró olvadása a szárazföldi jégrétegekétől – sarki jégtakarókétól és gleccserekétől – eltérően nem is emeli az óceánok vízszintjét, számos, az ökoszisztémákat károsító következménnyel jár. Ugyanis számos fajnak, mint a jegesmedvének vagy a fókának a szaporodása és táplálkozása függ a jégtakaró méretétől.

A felmelegedésnek geopolitikai következményei is vannak, mert a jégtakaró csökkenése újabb hajózási útvonalakat nyit meg, és elérhetővé teszi a természeti erőforrásokat.

Elizabeth Chalecki éghajlatváltozási és biztonsági szakértő szerint a tengeri jégrétegek éghajlatváltozás miatti olvadása rivális államok által körülvett, megosztott közös tengeri erőforrássá, egy új Földközi-tengerré változtatja az Északi-sarkvidéket. A kanadai Balsillie School of International Affaires kutatója szerint „a térségben számos lehetőség kínálkozik kőolaj-, ritkaföldfém-kitermelésre, tudományos expedíciókra”, ami felkelti egyebek mellett Oroszország, az Egyesült Államok és Kanada érdeklődését.