Több mint fél év után hazatért Szerbiába Feliks, a fiatal parlagi sas, amelyet 2025 októberének közepén engedtek szabadon Topolya közelében, majd őszi vonulása során illegális vadmadár-kereskedők fogtak be a Közel-Keleten – írja a 021.rs.

Felikset a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület szakemberei követték műholdas jeladóval, amikor őszi vonulására indult. Útja különösen veszélyes térségen vezetett át: a Közel-Kelet felé tartó madarak gyakran kerülnek orvvadászok és illegális kereskedők kezére, akik a vonulástól kimerült ragadozó madarakat is befogják vagy lelövik.

A természetvédők korábban arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy Felikset Libanonban fogták be, majd vadmadár-csempészeknek adták el Szíriába. A madáron lévő műholdas jeladót megsemmisítették, mindkét gyűrűjét eltávolították. Hosszú egyeztetések és tárgyalások után helyi madárvédelmi szakemberek és több szervezet közreműködésével sikerült megtalálni: végül Libanonban, Bejrúttól északra, egy vadmadár-befogadó központ biztonságos helyszínén volt.

A palicsi állatkert Instagram-oldalán közzétett tájékoztatás szerint Feliks jó állapotban, életerősen és látható sérülések nélkül került elő. A libanoni együttműködő partnerek olyan társaságot is találtak, amely vállalta a madár Belgrádba szállítását, igaz, az utat egy harmadik ország érintésével kellett megszervezni.

A fiatal parlagi sas végül több mint hat hónap után tért vissza Szerbiába. A környezetvédelmi minisztérium, illetve a Tartományi Természetvédelmi Intézet ajánlása alapján a palicsi állatkert vadállat-befogadó központjában helyezték el, egy nagy röpdében, ahol a fogságban töltött hónapok után fokozatosan visszanyerheti repülőképességét és erőnlétét.

A palicsi állatkert közlése szerint Feliks először megfigyelésen és regenerációs időszakon megy keresztül. A szakembereknek meg kell győződniük arról, hogy újra megfelelően tud repülni, és képes lesz alkalmazkodni a természetes környezethez. Ha állapota ezt lehetővé teszi, a következő lépésben egy "visszavadító" röpdébe kerül, mégpedig olyan helyszínen, ahol etetőhely is rendelkezésre áll, és amelyet a Tartományi Természetvédelmi Intézet jelöl ki.

A madarat kísérő természetvédelmi szakembereket, köztük a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület, valamint a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársait az esti órákban fogadták a palicsi állatkertben. Felikset egyébként az ország egyik legnagyobb röpdéjében helyezték el: a mintegy 300 négyzetméteres, helyenként 10 méter magas létesítményben fenyőerdős és bokros részek is vannak, amelyek árnyékot és búvóhelyet biztosítanak számára.

A várható magas hőmérsékletek miatt a gondozók nagy fürdőedényeket is elhelyeztek a röpdében, a meglévő etetők és itatók mellé. A cél az, hogy a madár minél nyugodtabb körülmények között erősödhessen meg a fogságban töltött hónapok után.

Feliks története természetvédelmi szempontból különösen jelentős. A parlagi sas Szerbiában fokozottan védett és ritka faj, a topolyai térségben pedig Feliks megjelenése azért is volt fontos, mert a faj hosszú idő után jelent meg újra költő madárként ezen a vidéken.

A természetvédők szerint az eset arra is rámutat, mennyire súlyos probléma a vadmadarak illegális kereskedelme. A ragadozó madarak vonulási útvonalai több országon haladnak át, ezért megvédésükhöz nemzetközi együttműködésre, gyors reagálásra és a civil szervezetek, hatóságok, állatkertek, valamint helyi szakemberek összehangolt munkájára van szükség.

Feliks hazatérése így nemcsak egy madár megmentésének története, hanem annak bizonyítéka is, hogy kitartó természetvédelmi munkával még reménytelennek tűnő helyzetekben is sikerülhet visszahozni egy vadon élő állatot a szabadság felé vezető útra.

A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület adatai szerint Szerbiában jelenleg mintegy 19 pár parlagi sas él. Közülük 10 párnak volt fiókája, vagyis sikeresen költöttek. A szakemberek arra számítanak, hogy az idén már több mint 20 pár lehet az országban, mivel az állomány évről évre növekszik: a fiatal madarak ivaréretté válnak, saját területet foglalnak, és fészket raknak.

Az egyesület mintegy húsz tagja járja majd végig Vajdaság azon részeit, ahol a parlagi sasok megtelepedhetnek. Először a már ismert, régi párok élőhelyeit ellenőrzik, mert ezek a madarak ragaszkodnak a területükhöz, és ha nem zavarják őket, illetve nem pusztulnak el, általában ugyanott maradnak. Ezután az újabb térségeket is átvizsgálják, hogy kiderüljön, megjelentek-e új párok.