Pusztító változásokat és rekordokat döntögető tengeri hőhullámokat állapított meg az északi sarkvidéken az Európai Unió Copernicus megfigyelő központja - tájékoztatott az Európai Bizottság szerdán.

Az óceánok állapotáról szóló tizedik jelentésében a Copernicus uniós Föld-megfigyelési programjának tengeri környezet vizsgálatával foglalkozó szolgálata megállapította, hogy az óceánok riasztó ütemben változnak, ami világszerte közvetlen következményekkel jár a tengeri élővilágra, a partvidékekre és a közösségekre nézve.

Kiemelték, hogy a legdrasztikusabb változások az északi sarkvidék térségében, az éghajlati biztonság, a gazdasági ellenállóképesség és a geopolitikai stabilitás szempontjából egyre nagyobb stratégiai jelentőségű régióban tapasztalhatók.

A jelentés az 1960-ig visszanyúló adatok alapján rámutat, hogy a hőmérséklet emelkedése miatt az átlagos tengerszint 2012 óta évente mintegy 4,2 milliméterrel nőtt. Az óceánok felmelegedése miatt a fejlődő kis szigetállamok kizárólagos gazdasági övezeteinek 65 százalékát érinti az 1999 óta gyorsuló ütemű tengerszintemelkedés.

A tengeri jég kiterjedése évtizedenként hozzávetőleg 490 000 négyzetkilométerrel csökkent 1979 és 2025 között. Ez a terület majdnem akkora, mint Spanyolország. A jégveszteség fokozott szél- és hullámtevékenységet eredményez, ami miatt az északi sarkvidéki parti infrastruktúra mintegy 60 százaléka vált sebezhetővé az erózióval és a tengerszint-emelkedéssel szemben.

A Copernicus emellett szélsőséges hőmérsékleteket állapított meg az európai tengerekben is. A Földközi-tenger és a Fekete-tenger térségében rekordmértékű tengeri hőhullámokat jegyeztek fel 2024-ben, a hőmérséklet több mint 4,6 Celsius-fokkal haladta meg az átlagos értéket.

Megjegyezték, a Copernicus-programnak az óceánok állapotáról szóló jelentése létfontosságú adatokat szolgáltat arról, miként hatnak az óceánokban zajló változások az ökoszisztémára, az élelmezésbiztonságra, a gazdaságra, a part menti közösségekre és a globális éghajlati szabályozásra. (MTI)