Rekordszintre emelkedett a globális szénkereslet 2025-ben: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint a felhasználás éves szinten 0,5 százalékkal, 8,85 milliárd tonnára nőtt. Ez történelmi csúcsnak számít, ugyanakkor az ügynökség előrejelzése alapján a növekedés átmeneti: az évtized végéig mérsékelt visszaesés várható a villamosenergia-termelés szerkezetének átalakulása miatt.

Az IEA szerint 2030-ra a globális szénkereslet nagyjából a 2023-as szintre térhet vissza. Ennek fő oka, hogy a villamosenergia-szektor – amely jelenleg a szénfelhasználás mintegy kétharmadát adja – fokozatosan veszít súlyából a nukleáris energia bővülése, a megújuló kapacitások gyors növekedése, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálatának jelentős emelkedése következtében. Az elemzés szerint a szénalapú áramtermelés már 2026-tól tartós csökkenésnek indulhat.

A 2025-ös év több nagy piacon is eltért a korábbi trendektől. Az Európai Unióban a korábbi két év két számjegyű visszaesése után a szénkereslet mindössze három százalékkal csökkent, amit az IEA elsősorban a víz- és szélerőművi termelés gyengébb első féléves teljesítményével magyaráz. Kínában, a világ legnagyobb szénfogyasztójánál a kereslet gyakorlatilag stagnált 2024-hez képest.

Az Egyesült Államokban a magasabb földgázárak és a szénerőművek lassabb ütemű kivezetése átmenetileg fékezte a szénfelhasználás csökkenését. Indiában ezzel szemben a szokatlanul korai és erős monszun miatt éves szinten mérséklődött a kereslet – ilyen visszaesés az elmúlt öt évtizedben mindössze harmadszor fordult elő.

Előretekintve az IEA úgy látja: 2030-ig abszolút értékben Indiában nőhet leginkább a szén iránti kereslet, éves átlagban mintegy három százalékkal, miközben Kínában enyhe csökkenés valószínű. Mindez arra utal, hogy a globális szénpiac a következő években egyre inkább kettészakad: a fejlett gazdaságokban fokozatos visszaszorulás, több feltörekvő országban pedig még tartós növekedés jellemezheti.