Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója kijelentette, hogy Szerbia gázellátása 2028. január 1-jéig biztosított, és hangsúlyozta, hogy nem várhatók jelentősebb inflációs sokkok, annak ellenére sem, hogy a világ gazdasági és energetikai válság küszöbén áll.

„2028. január 1-jéig, ameddig az európai szankciós csomag legújabb rendelkezései érvényben vannak, annyi gázt szállíthatunk, amennyit csak akarunk” – nyilatkozta Bajatović a Pink TV-nek.

Hozzátette, nem új szerződésről van szó, hanem a meglévő meghosszabbításáról.

Kiemelte azt is, hogy az orosz és a szerb nép közötti kapcsolatok soha nem voltak, és nem is lesznek rosszak.

„Nem rossz a kapcsolat Putyin és Vučić között sem. Most ezt próbálták úgy magyarázni, hogy amikor Európa legjobb szerződését kapja meg valaki. Valójában ez nem új szerződés, mert az európai szankciók miatt nem lehet új megállapodást aláírni” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy a világ egyszerre áll energetikai és gazdasági válság küszöbén, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szerbia felkészült erre.

„Szerbiában nem lesznek nagy inflációs sokkok, elegendő élelmiszer áll rendelkezésre, és idén is megtermeljük azt, amire szükség van. Energiahordozók is vannak, az EPS jó állapotban van. Reménykedhetünk a viszonylag kedvező helyzetben” – mondta.

Hozzátette, hogy a Srbijagas mintegy 700 millió köbméter földgázt már kifizetett.

Bajatović szerint Szerbia jól kezelte azokat a helyzeteket is, amelyek az Egyesült Államok által a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen bevezetett szankciók miatt alakultak ki.

„Sokan azt mondják, hogy az oroszok csak három hónapra hosszabbították meg a gázszállítást, de mennyi időre hosszabbítják meg az amerikaiak az olajvásárlást? Egy hónapra. Először nem engednek semmit, majd értesíteni kell mindenkit arról, mit döntött az OFAC, és csak utána lehet vásárolni. Azt gondolják, hogy ez úgy működik, hogy az ember vesz egy tankert, és az majd vár valahol? Erről senki sem beszél. Mindezek ellenére jól boldogultunk, vásároltunk Konstancán és a Földközi-tengeren is” – zárta Bajatović.

Az olajára percről percre változik

Az iráni célpontok elleni amerikai–izraeli támadás kezdete óta az olaj ára soha nem látott gyorsasággal változik: emelkedik, csökken, szinte percről percre ingadozik, egy azonban biztos – a piac a bizonytalanság határán van. Jelica Putniković, az Energija Balkana portál főszerkesztője az RTS-nek nyilatkozva azt mondta, hogy olajválság van, ugyanakkor ez az energiahordozó továbbra is áthalad a Hormuzi-szoroson, Irak és Szaúd-Arábia pedig vezetéken szállítja. Jasna Petrović Stojanović, a Politika napilap gazdasági rovatának szerkesztője úgy véli, nem valószínű, hogy a hordónkénti ár eléri a 150 dollárt, mert az recesszióhoz vezetne.

A márciusi rekordnövekedés után – amikor az olaj ára akár 60 százalékkal is megugrott – tegnap enyhe csökkenés volt tapasztalható, de az ár továbbra is közel van a 120 dolláros szinthez hordónként.

A helyzet hátterében a közel-keleti háború áll, amely új, bizonytalan szakaszba lépett: tankerhajók elleni támadások, az olajinfrastruktúra elleni csapások lehetősége, valamint a Hormuzi-szoros továbbra is fennálló lezárása, amelyen a világ olajtermelésének mintegy ötöde halad át.

Eközben a konfliktus esetleges enyhülésére utaló első jelek is megjelentek, ami tovább fokozza a piaci ingadozást és idegességet okoz a befektetők körében. Kérdés, hogy mindez csupán rövid távú sokk, vagy egy új globális energiaválság kezdete.

Putniković az RTS reggeli műsorában elmondta, hogy az olaj ára ma reggel 104 dollárra csökkent a tőzsdén, az Egyesült Államokban pedig mintegy 102 dollárra az előző napi 120 dollárról, ami jelentős visszaesés.

Ez részben annak a kijelentésnek is tulajdonítható, hogy Donald Trump szerint április 6-ig nem várhatók támadások az iráni infrastruktúra ellen.

„A legrosszabb a pszichózis, mert vannak elemzők, akik 150–200 dolláros olajárat jósolnak, és ez megijeszti az embereket. Válság van, de az olaj továbbra is áthalad a Hormuzi-szoroson, Irak és Szaúd-Arábia pedig vezetéken szállítja. A piac nem csupán a kereslet 80 százalékából áll, számos tényező alakítja, nem indokolt a pánik” – mondta Putniković.

Szavai szerint a világ olaj- és gáztermelésének mintegy ötöde veszélyben van, ugyanakkor kedvező, hogy az országok igyekeznek elkerülni az élelmiszerek és az alapvető szükségleti cikkek drágulását, mert az ellenkező esetben recesszió következne be. A legnehezebb helyzetben az öböl menti országok vannak, mivel létesítményeiket támadások érték.

Biztonságban a NIS révén

Jasna Petrović Stojanović rámutatott, hogy az árakat a hiánytól való félelem miatti spekulációk is mozgatják, ami pszichológiai hatással van a piacra. Ennek ellenére Szerbia jól tartja magát az árak tekintetében, Észak-Macedóniában pedig ma reggel 5–6 dinárral csökkent a benzin ára.

„Az olaj mindenhol drága. A dízel ára januárhoz képest 60 százalékkal emelkedett, ugyanakkor azt halljuk, hogy Trump két-három héten belül lezárná a háborút, és neki sem érdeke a magas olajár” – mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy Irán bejelentette: minden, a Hormuzi-szoroson áthaladó tanker után kétmillió eurót számítana fel, ami várhatóan növeli az olaj árát, ugyanakkor nem tartja valószínűnek a 150 dolláros szint elérését, mert az senkinek sem áll érdekében, és recesszióhoz vezetne.

„Az országok nem közölnek inflációs előrejelzéseket, mert arra számítanak, hogy a háború gyorsan véget ér. Mi a finomítónak köszönhetően jól állunk. Amíg működik, nyugodtak lehetünk, mert a NIS benzinkútjain az üzemanyag ára a legalacsonyabbak közé tartozik” – mondta Petrović Stojanović, hozzátéve, hogy az orosz kőolaj szállítása folytatódni fog, mivel arra szükség van.