Az október 25-i parlamenti választás előtt a fiatal szerbiai választók jelentős része már nem elsősorban televízióból vagy újságokból tájékozódik, hanem a közösségi médiából. Kutatások szerint különösen a 18–29 évesek körében erős az Instagram, a YouTube, a TikTok és más digitális platformok szerepe, miközben sok első szavazó politikai hírekkel is elsősorban ezeken a felületeken találkozik.

A közösségi média vált a fiatalok politikai tájékozódásának egyik legfontosabb terepévé Szerbiában, és ez különösen látványos az október 25-i parlamenti választás előtt. A Newsmax Balkans által megszólaltatott első szavazók közül többen azt mondták, hogy politikai hírekkel elsősorban az Instagramon, a TikTokon, a YouTube-on és más közösségi felületeken találkoznak, nem pedig hagyományos hírműsorokban vagy nyomtatott sajtóban.

A változás nem pusztán abban áll, hogy a fiatalok más felületeket használnak. Robert Čoban, a Color Press Group elnöke a Newsmax Balkansnak arról beszélt, hogy a 2000-es évek elején még a televízió, az óriásplakátok és más hagyományos médiumok együtt határozták meg a választási kampányok nyilvánosságát. Ma ezzel szemben sok fiatal már nem feltétlenül keres fel híroldalakat, hanem azokkal a politikai tartalmakkal találkozik, amelyeket a közösségi platformok eléjük tesznek. Ezek származhatnak szerkesztőségektől, influenszerektől, politikai aktivistáktól vagy pártokhoz, mozgalmakhoz kötődő oldalaktól is.

A CeSID korábbi kutatásai is ezt a generációs különbséget mutatják. Egy 2025-ben közzétett felmérés szerint a közösségi hálók és a podcastok használata különösen a 18–29 évesek körében erős, miközben a hagyományos médiumokat – elsősorban a televíziót, a rádiót és a nyomtatott sajtót – nagyobb arányban követik az idősebb korosztályok. A kutatás szerint az internetes tájékozódás az átlagosnál gyakoribb a városokban élő, közép- és felsőfokú végzettségű emberek, valamint Vajdaság és Belgrád lakossága körében is.

Más CeSID-adatok még látványosabban mutatják a fiatalok digitális jelenlétét. Egy, a fiatalok médiahasználatát vizsgáló kutatásban 84 százalék mondta azt, hogy használja az Instagramot, 71 százalék a YouTube-ot, 53 százalék a Facebookot, 50 százalék pedig a TikTokot. Ugyanez a kutatás arra is rámutatott, hogy a fiatalok politikai részvétele nem automatikus: a megkérdezettek 35 százaléka állította, hogy rendszeresen részt vesz a választásokon, másoknál az aktuális motiváció dönti el, hogy elmennek-e szavazni.

A közösségi média szerepe ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden fiatal ugyanúgy tájékozódik. A Newsmax Balkans riportjában megszólalók között volt, aki szinte kizárólag a közösségi oldalakat használja, míg mások több forrást is összevetnek, és tudatosan keresnek információkat a jelöltekről és a választási listákról. A közös pont az, hogy az első szavazók jelentős része már olyan médiakörnyezetben nőtt fel, ahol a politikai tartalmak sokszor nem külön „hírként”, hanem a napi közösségimédia-folyam részeként jutnak el hozzájuk.

Ez azért is fontos, mert a közösségi platformokon az algoritmusok jelentős szerepet játszanak abban, milyen tartalom kerül a felhasználó elé. Így két hasonló korú választó egészen eltérő politikai információs környezetben találhatja magát attól függően, hogy korábban milyen oldalakat követett, milyen videókat nézett meg vagy milyen bejegyzésekkel lépett kapcsolatba. Ez önmagában nem teszi megbízhatatlanná a közösségi médiát, de növeli annak jelentőségét, hogy a felhasználók több, egymástól független forrásból is ellenőrizzék az állításokat.

A jelenség már nem új keletű. Egy korábbi, a médiafogyasztást vizsgáló CeSID-kutatás szerint a Z generáció fiatalabb tagjainak 83 százaléka gyakran vagy rendszeresen tájékozódott a közösségi médiából, az idősebb Z generációban pedig 76 százalék volt ez az arány. A kutatás már akkor egyértelmű összefüggést talált az életkor és a közösségi médiából történő hírfogyasztás között: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb szerepet játszottak számára ezek a platformok.

Az október 25-i parlamenti választás előtt ennek különös jelentősége van, mert a Z generáció egy részének ez lesz az első országos választása. A kampány szereplői ezért nemcsak a televízióban, hanem egyre nagyobb intenzitással a közösségi oldalakon is igyekeznek elérni a fiatal választókat. A digitális tér így nem pusztán kiegészítő kampányfelület lett, hanem sok első szavazó számára maga a politikai nyilvánosság elsődleges helyszíne.